Munkatársak

Gyimesi Timea

hab. egyetemi docens tanszékvezető

Elérhetőség

Iroda: SZTE-BTK főépület (Egyetem u. 2.),
Francia Tanszék (2.emelet)

Telefon: +36 (62) 54 33 08

Email: gyimesi@lit.u-szeged.hu

Miért tanítok?
Számomra a tanítás nem oktatás, sokkal inkább kísérlet, lassú és kitartó alkotó folyamat, amelynek résztvevői egymással szüntelenül dialogizálnak, végső soron érteni tanulnak. Nézni, látni, olvasni, gondolkodni, hogy a világról és annak szövegeiről alkotott benyomásaink, tapasztalataink, érzelmeink, ismereteink értelmes narratívába rendeződjenek. A tanítás igazi tanulsága az, hogy maga a tudás és a megértés is csak elrendeződésként létezik, s mint sajátos emberi gesztus legfőbb erénye, hogy képes kimozdítani az oktatás és hallgatás rögzült módjait. Egy ilyen találkozás lehetőségének megteremtése a tanári és kutatói munka legnagyobb kihívása.
Fő kutatási terület
20. századi és kortárs francia nyelvű irodalmak (regény, önéletírás, önfikció, esszé); irodalomelmélet és -kritika; látás- és képelméletek; szemiotika; modern és posztmodern művészetfilozófia.
Válogatott publikációk

Szökésvonalak. Diagrammatikus olvasatok Deleuze nyomán. Budapest, Kijárat kiadó, 2008.

Introduction à l’étude écologique du fait littéraire dans le domaine de la francophonie, 2015, epub

A kortárs francia irodalom topográfiai vázlatához, Alföld, 2015/3, 66-78.

I mint Irodalom. Deleuze és az irodalom, Tiszatáj, 2016. szeptember, 97-101.

Kimerülés és performativitás. Deleuze, Guattari és a klinikai kritika, Filológiai Közlöny, 2016/4, 303-314.

 

Penke Olga

emerita professzor

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK főépület (Egyetem u. 2.),
Francia Tanszék (2.emelet)

Telefon: +36 (62) 54 42 37

Email: polga@lit.u-szeged.hu

Miért tanítok?
A tanítás közös gondolkodás. Átadod szakmai tudásodat, olvasmányélményeidet, kutatás közben támadt gondolataidat másképp gondolkodó fiataloknak, akik ettől gazdagabbak lesznek, megpróbálják megérteni a hallottakat és azonnali kérdéseikkel, elgondolkodó arcukkal, vagy akár szemük csillogásával jelzik, hogy az átadás sikeres.

A tanítás élmény. Minden órát úgy kell előkészíteni, hogy a legbriliánsabb, legnagyobb tudású, és a leggyengébben felkészült hallgató is találjon benne fontos dolgokat. Soha ne rutinból, mindig meggyőződéssel, a jelenlévőkhöz alkalmazva fogalmazzuk meg gondolatainkat az oktatott tárgyról. A tanárnak is élveznie kell az előadást. Az érdeklődő tanítvány ajándék, az egyetemi oktató minden tevékenységét megjutalmazzák hallgatói.

A tanítás az egyenlőség megvalósulásának lehetősége tanár és diákja között. Az előadások, szemináriumok, a konzultációk, a szóbeli vizsgák (még néha az írásbeliek is) a személyre szabott tanítás lehetőségei. Ilyenkor tapasztalod, hogy mennyire más minden ember gondolkodása és ez milyen változatossá teheti a megbeszéléseket. Egy jól előkészített előadást követően elhangzott hallgatói kérdések a tanárban is elindítanak új gondolkodási folyamatokat. Saját kutatómunkája is gazdagabb lesz, a magányos kutatás során el sem képzelt utak nyílnak meg előtte. Ugyanakkor követni akarja gondolatmenetében tanítványát, ráhangolódni érdeklődésére, sajátos tehetségére a szakdolgozat, a diákköri munka vagy a doktori disszertáció vezetése közben. A boldog vizsgázó, a jól megírt hallgatói dolgozat, az érdekesen előadott kutatás, egy szép szakdolgozati vagy doktori védés, amelyhez a mintát a tanár adta, amelyet tanácsaival, vagy akár szakirodalommal segített, amely részben a közös beszélgetésekből született, tanár és diák emberi és szakmai kapcsolatát hozza létre.

Kutatási terület
Irodalom és kultúratudomány: A magyar és francia felvilágosodás irodalma, rövid prózai műfajok a 18. században. A francia felvilágosodás filozófiája, történetírásai, irodalma (Bessenyei György, Dugonics András, Prévost, Diderot, Voltaire, Montesquieu).
Válogatott publikációk

Monográfia:

Filozofikus világtörténetek és történetfilozófiák. A francia és a magyar felvilágosodás irodalma, Balassi, Budapest, 2000, 250 oldal.

Tanulmánykötet:

Műfaji kísérletek Bessenyei György prózájában, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008. 268 oldal.

Kritikai kiadások:

Bessenyei György, Összes Művei. Rómának viselt dolgai. Kritikai kiadás, bevezetővel, jegyzetekkel, jegyzetszótárral, I-II, Akadémia-Argumentum, Budapest, 1992, Bevezető: 67 oldal, I. köt.: 366 oldal, II. köt.: 378 oldal.

Bessenyei György, Összes Művei. Időskori Költemények. Kritikai kiadás, bevezetővel, jegyzetekkel, jegyzetszótárral, Balassi, Budapest, 1999, 769 oldal. (Bevezető: 68 oldal)

Dugonics András, Etelka. Kritikai kiadás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002, 508 oldal. ‘Csokonai Könyvtár. Források. Régi kortársaink 8.’ Szövegkritkai jegyzetek: 357-407 old., Tanulmány: 409-457 old., Függelék, magyarázatok és mutatók: 457-508 old.

Külföldön megjelent kritikai kiadás részlete:

Les Œuvres complètes de Voltaire 22, Essai sur les moeurs et l’esprit des nations (II), Voltaire Foundation, Oxford, 2009, társszerzőként a 20-21. fejezetek bevezetője és jegyzetei, 307-334.

Les Œuvres complètes de Voltaire 23, Essai sur les moeurs et l’esprit des nations (III), Voltaire Foundation, Oxford, 2010, két fejezet (52. és 63.) bevezetője és jegyzetei : 246-268 és 482-493.

Les Œuvres complètes de Voltaire 24, Essai sur les moeurs et l’esprit des nations (IV), Voltaire Foundation, Oxford, 2011, a 69. fejezet bevezetője és jegyzetei : 23-30.

Tanulmányok:

Millot abbé munkássága és világtörténetének magyarországi hatása, Irodalomtörténeti Közlemények, 1984, n. 1, 90-108.

Voltaire tragédiái Magyarországon a XVIII. században, Filológiai Közlöny, 1985, n. 1-4, 107-132.

Les rapports entre la structure et la signification dans l’Histoire de Gil Blas de Santillane , Studia Romanica IX, Debrecen, 1985, 37-54.

Diderot és a magyar felvilágosodás. A Két India történetének hatása Magyarországon, Irodalomtörténeti Közlemények, 1985, n. 4-5, 507-514.

La réception des oeuvres et des pensées de Diderot en Hongrie, Recherches sur Diderot et sur l’Encyclopédie, 4 (1988), 81-110.

A Mindenes Gyűjtemény egyik forrása: az Esprit des Journalistes de Trévoux, Magyar Könyvszemle, 1988, n. 4, 248-273.

 L’Histoire des deux Indes en Hongrie au siècle des Lumières, in Lectures de Raynal. L’Histoire des deux Indes en Europe et en Amérique au XVIIIe siècle, Studies on Voltaire (286), Oxford, 1991, 265-279.

L’importance des «extraits» dans la diffusion des idées des Lumières françaises en Hongrie au XVIIIe siècle, Dix-huitième siècle, 26 (1994), 389-400.

A filozófiai dialógus szerepe Bessenyei György bölcseleti prózájában, in A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről, Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 1998, 44-53.

L’ordre de la nature dans les oeuvres philosophiques de György Bessenyei, in Etre matérialiste à l’âge des Lumières. Mélanges Desné, Presses Universitaires de France, Paris, 1999, 251-264.

Le rôle de l’histoire dans les Mémoires et aventures d’un homme de qualité de l’abbé Prévost, in Nouvelles tendances en littérature comparée – Új tendenciák az összehasonlító irodalomtudományban, Universités de Picardie et de Szeged, Amiens-Szeged, 1999, 14- 22.

Az ember kétszer születik. A szerelem ábrázolása az első magyar regényekben, Irodalomtörténeti közlemények, 2000. 1-2., 100-114.

La représentation de l’énonciateur et du destinataire dans le discours historique, Dix-huitième siècle, 32 (2000), 502-520.

Dugonics előszavai, Tiszatáj, 2000. 2., 63-79.

Du discours historique dans l’Encyclopédie, in Sciences, musiques, lumières. Mélanges Anne-Marie Chouillet, Paris, 2002. 375-384.

Théorie, stratégie et pratique de la traduction en Hongrie à l’époque des Lumières, in La traduction des langues modernes au XVIIIe siècle ou „La Dernière Chemise de l’Amour”, éd. par Annie Rivara, Champion, Paris, 2002. 159-171.

A regény műfaja Dugonics Etelkájában, Irodalomtörténeti közlemények, 2001, n. 5-6. 553-572.

Fordításelméleti gondolatok és fordítási gyakorlatok a magyar felvilágosodásban, Irodalomtörténet, 2002, 4. sz. 517-532.

Prévost entre roman et histoire dans le Monde moral, in Les expériences romanesques de Prévost après 1740. Études présentées par Jean-Paul Sermain et Erik Leborgne, Louwain-Paris, Éditions Peeters, 2003, ‘République des lettres’, 269-284.

Mythe, histoire et fiction dans le premier roman hongrois, Eighteenth-Century Fiction, n. spec. „On the Borders of Fiction”, July, 2004. 561-571.

Poétikai gondolatok és történeti téma Montesquieu és Voltaire első alkotói korszakában, Filológiai Közlöny, 2004, 1-2., 100-115.

De l’Usage de l’Histoire, in Montesquieu en 2005, Oxford, Voltaire Foundation, 2005, 290-312.

La réception de l’Essai sur les moeurs de Voltaire en Hongrie à l’ère des Lumières, Revue Voltaire, (Paris, Presses de la Sorbonne), n. 5 -2005, 267-282.

Les dictionnaires hongrois au XVIIIe siècle, Dix-huitième siècle, (Paris) 2006. 237-252.

Variations sur deux batailles, ou comment la conception de l’histoire universelle influe sur le traitement des sources, in Journées Voltaire. Copier / Coller. Écriture et réécriture chez Voltaire. Acte du colloque international, Editioni Plus – Pisa University Press, Pisa, 2007, 127-138. o.

Filozófia és személyes irodalom A bihari remetében, Irodalomtörténet, 2007. 2. 243-256.

Gondolatok az esztétikáról és az irodalom szerepéről a Mindenes Gyűjteményben, in Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, szerk. Devescovi B., Szilágyi M., Vaderna G., Ráció Kiadó, Budapest, 2007, 343-356.

.[Penke Olga-Balázs Péter], Montesquieu műveinek és gondolatainak fogadtatása 1780-tól napjainkig Magyarországon, Irodalomtörténeti Közlemények, 116 (2012), 3-21.

Levélregény és költészet – Rousseau Nouvelle Héloise cimű regényének magyar olvasói és fordítása. Adalék fordítástörténetünkhöz és a Petőfi-kultuszhoz, Filológiai Közlöny, 2012/4. 396-413. o.

„Vitam impendere vero”. Rousseau önéletrajzi jellegű írásainak Magyar visszhangja a XVIII. században, in Felvilágosodás-Lumières-Enlightenment-Aufklärung. I. köt. Képek-szövegek-olvasatok, Szeged, JATEPress, 2012. 105-118. o.

Faludi Ferenc nyolcadik »téli éjtszakájának« francia forrásairól, ItK, 2013/2. 142-154.

 Lectures et traductions hongroises de Montesquieu entre 1779 et 1829, Revue française d’histoire du livre, vol. 134 (Genève, Droz, 2013) 127-144.

„Utószó. Diderot műveinek magyar fordításai”, in Denis Diderot, Esztétika, filozófia, politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Budapest, 2013. 237-249.

A gondolatok terjedésének nyílt és rejtett útjai: Bayle, Beccaria, Pascal és Voltaire Péczeli József könyvtárában, Magyar Könyvszemle, 2014. 3. sz. 336-352.

Igazság, jog, tolerancia, emberség. Voltaire Le Prix de la justice et de l’humanité című művének magyar fordítása 1791-ből, in Fehér Lovag. Tanulmányok Csernus Sándor 65. születésnapjára, Szeged, Lazi, 2015. 312-323.

A gondolatok terjedésének nyilt és rejtett útjai: Bayle, Beccaria és Voltaire Péczeli József könyvtárában, Magyar Könyvszemle, 2014, 3. 336-352.

“Az olvasás szörnyű veszélyei.” Rejtőző kéziratos Voltaire-másolatok feltárása. Adalékok Galánthai Fekete János pályaképéhez, Magyar Könyvszemle, 2016/3. 298-319.

 

Farkas Ildikó

egyetemi adjunktus

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK főépület (Egyetem u. 2.),
Francia Tanszék (2.emelet)

Telefon: +36 (62) 54 42 43

Email: ifarkas59@gmail.com

Miért oktatok? Pontosabban: miért tanítok?
A tanítás számomra még egyetemi szinten is két fontos részből: az oktatásból és a nevelésből tevődik össze. Egy 18-20 éves fiatal ember ugyanis (adott esetben) még nem teljesen kiforrott személyiség, a diákok egy része még ma is az őket a valós élettől védő burokban él, akiknek – a tanagyaghoz kapcsolódva – szívesen és öniróniával adok át sok mindent a saját élettapasztalatomból, annál is inkább, mivel ezáltal személyesebb kapcsolatot tudok teremteni a célközönséggel.
Az oktatás számomra létszükséglet: meggyőződésem szerint csak az érti egy kérdés, probléma lényegét, aki azt a lehető legegyszerűbben képes elmagyarázni másoknak. Az oktatás a tanár önképzési, egész életen át tartó tanulási folyamatának is elengedhetetlen összetevője. Különleges öröm számomra, amikor a diákok kérdeznek, hiszen kérdést csak az tud feltenni, aki a tárgyalt téma egy részét már megértette. Azt szoktam mondani, hogy buta kérdés nincs, csak kérdés van, meg együtt gondolkodás. Még boldogabb vagyok akkor, ha a diákok ellentmondanak, kritikát fogalmaznak meg a hallottakkal kapcsolatban, mert ezzel egyrészt a saját ismereteim és módszereim folyamatos megkérdőjelezésére késztetnek, másrészt ez biztos jele a gondolkodó, kritikus értelmiségivé válásuknak, ami végső soron az egyetemi tanulmányok elsődleges célja (vagy céljának kellene lennie). Vissza-visszatérő sikerélményem az, amikor másodév végén a kezdetben favágásnak tűnő nyelvtani stúdiumokon egyszerre felragyog a diákok szeme, mert megértik, hogy e nélkül semmilyen francia szöveget nem érthetnek meg pontosan. Ugyanígy nagy elégedettséggel tölt el, amikor (többek között) a saját erőfeszítéseimnek is köszönhetően az FTMA képzés kettő éve alatt a fordítás és tolmácsolás mibenlétéről kezdetben csak homályos fogalmakkal bíró jelöltekből öntudatos, magasan képzett, a hazai és a nemzetközi piacon is keresett szakembereket sikerül faragnom.
A diákoktól tehát rengeteget tanulok, ami folyamatosan karban tart szellemileg, egyúttal alázatra is nevel. Ezért vagyok rendkívül hálás az évtizedek során tőlük papíron és a virtuális térben kapott visszajelzéseknek.
Végül nem titkolom, hogy egyes volt tanítványaimmal a közös szakmai és emberi értékek mentén jó, sőt szoros barátság alakult ki, ami felbecsülhetetlen értéket jelent.
Kutatási terület
– a magyarra fordított európai uniós szövegek információs szerkezete
– az európai uniós jogszabályok terminológiai kérdései, különös tekintettel a magyar nyelvű magyar jog és a magyar nyelvű uniós jog eltéréseire
– az aspektus francia-magyar kontrasztív megközelítése
– a kontrollszerkesztés és a fordítás határmezsgyéje
Válogatott publikációk

 

Gécseg Zsuzsanna

hab. egyetemi docens

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK főépület (Egyetem u. 2.)
Francia Tanszék (2. emelet)

Telefon: +36 (62) 54 63 75

Email: gecsegz@lit.u-szeged.hu

Miért tanítok?
Számomra az a legizgalmasabb pillanat az oktatásban, amikor a diákok ráéreznek, hogy a nyelvészet nem száraz és unalmas szabályok gyűjteménye, hanem egy sokszínű valóság, amelyben minden mindennel összefügg. Jó látni, ahogy elgondolkodnak egy fogós kérdésen – sokszor a legnyilvánvalóbbnak tűnő jelenségek mögött a legnehezebb megtalálni a közös rendező elvet. Egy felmerült kérdés az együttgondolkodás láncolatát indíthatja el, melynek végén már nem csak a francia nyelvre, de az anyanyelvünkre is más szemmel tekintünk.
Kutatási terület
A szórend, a hangsúlyozás és az információs szerkezet összefüggései a különböző nyelvekben.
Válogatott publikációk

 

Karácsonyi Judit

egyetemi tanársegéd

Elérhetőség

Iroda: SZTE-BTK főépület (Egyetem u. 2.),
Francia Tanszék (2.emelet)

Telefon: +36 (62) 34 43 08

Email: karijudi@yahoo.fr

Miért tanítok?
Számomra az oktatás elsősorban közös célok felé vezető utat jelent. Nyitottságra ösztönző, folyamatos változásra, fejlődésre motiváló találkozásokat, párbeszéden alapuló tapasztalatcserét. Olyan műhelymunkát, melynek során a kölcsönös energiabefektetés mellett az újdonságra adott pozitív reakciók dominálnak. És az persze már csak hab a tortán, hogy mindeközben érdekes embereket ismerhetek meg.
Kutatási terület
Irodalomelmélet és filmtudomány kapcsolódási pontjai, intermedialitás-elméletek, adaptáció, novellizáció.
Válogatott publikációk

« Visages à la frontière du cinéma et de la littérature », CHIMERES, n° 89, 2016: Potentialités cinémas, p. 195-203.

« Novellisation contemporaine : une littérature qui émerge de l’image », Cahiers Echinox, vol. 31., 2016 : La trahison des images, la déficience des langues, p. 159-168.

« Du film au roman : La novellisation contemporaine et son modèle », Modèle et modélisation, en linguistique, littérature, traductologie et didactique, sous la direction de Teresa Tomaszkiewicz et Grażyna Vetulani, Oficyna Wydawnicza LEKSEM, Lask, 2015, p.157-167.

« Fictions and Realities : On the margins of Barbara Loden’s Wanda and Nathalie Léger’s Supplément à la vie de Barbara Loden », Americana – E-Journal of American Studies in Hungary, vol. X., n°1, 2014, ISSN : 1787-4637.

« Pour une rhétorique de l’image », Acta Romanica, Tomus XXII, 2003, p.167-175.

 

Kiss Gabriella

nyelvtanár, mentortanár

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK Petőfi épület, (Petőfi sgt. 30-34.)

Telefon: +36 (62) 54 40 66

Email: kkissg@yahoo.fr

Miért tanítok?
A tanítás állandóság és változás folyamatos élményét nyújtja (bár mintha egyre inkább a változás felé billenne a mérleg nyelve…). Nyelvtanárként és a tanárképzésben közreműködő oktatóként egyaránt munkámban szorosan összekapcsolódik nevelés és oktatás. Meggyőződésem, hogy egyik sem lehetséges mindkét fél személyes elköteleződése nélkül. A tanítás öröme ily módon nemcsak abban áll, hogy a megszerzett tudást továbbadhatom, hanem legalább annyira abban is, hogy a szemináriumok során a hallgatókkal alkotott “munkaközösség”-ben kölcsönösen gazdagodunk.
Az általam tanított tárgyak természetéből fakadóan gyakran kísérem őket az első szemesztertől az utolsóig, és – azt hiszem – egy tanár számára nemigen lehet szebb jutalmat elképzelni, mint ha azt láthatom, egyetemi éveik során mennyit fejlődtek, “értek”, milyen nagy utat jártak be emberileg és szakmailag egyaránt.
Kutatási terület
Történeti pedagógia, felnőttoktatás, hátrányos helyzetűek pedagógiai kihívásai
Válogatott publikációk

Hommage à Joseph Wresinski, In: Vigilia 2013/8, 580-589.

A szegények identitása – sokszoros megfosztottság és rehabilitáció Wresinski antropológiájában, in: „Hiszek, hogy megértsem!” (szerk: Sepsy Enikő), L’Harmattan Kiadó, 2015. ISBN 978 963 980 861 4, 395-400.

A tudás és a tanulás értelmezése Paolo Freire és Joseph Wreinski pedagógiai gyakorlatában, In: Százarcú pedagógia, International Research Institute s. r. o. Komarno, 2015. ISBN 978 80 89691 17 3, 410-420.

Aki a legnyomorultabb embert helyezte antropológiája középpontjába: Joseph Wresinski. In: Iskolakultúra, 2015/5-6. 114-123.

Két hagyományőrző forradalmár: Joseph Wresinski és Karácsony Sándor pedagógiája, in: „Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok” (szerk: Karlovitz János Tibor), International Research Institute s. r. o. Komarno, 2016. ISBN 978 80 89691 32 6). 35-44

Aspects sociaux et religieux dans l’anthropologie pédagogique de Joseph Wresinski, in: Ostium – Open Access Journal for Humanities, No 4, 2016

La responsabilité pour autrui, In: Revue Quart Monde, No 4, 2016. december, 17-22.

 

Kovács Katalin

hab. egyetemi docens

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK Petőfi épület I. emelet (Petőfi sgt. 30-34.)

Telefon: +36 (62) 54 40 66

Email: kovacsk@lit.u-szeged.hu

Miért tanítok?
“Számomra az oktatás a hallgatókkal való állandó párbeszéd, gondolatcsere és közös kérdésfeltevések, amelyekből kibontakozik az irodalmi és művészeti jelenségek megértésének folyamata. Az órákon felvetett kérdések – reményeim szerint – a problémák továbbgondolására és a hagyományos gondolkodási mintákkal szembeni kritikus távolságtartásra késztetik a hallgatókat.”
Kutatási terület
Esztétika, festészetelmélet és művészetkritika, francia irodalom (XVII.-XIX. század), irodalmi stilisztika.
Válogatott publikációk

A tudom-is-én-micsoda fogalma. (Források és tanulmányok), szerk. Bartha-Kovács Katalin és Szécsényi Endre, Budapest, L’Harmattan (“Laokoón Könyvek”), 2010. [társszerkesztés] (193 o.).

A csend alakzatai a festészetben. Francia festészetelmélet a XVII–XVIII. században, Budapest, L’Harmattan (“Laokoón Könyvek”), 2010 (174 o. ill.).

A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája. A francia festészetelméleti gondolkodás kezdetei, Budapest, Eötvös Kiadó, 2004 (224 o. ill.).

L’expression des passions dans la pensée picturale de Diderot et de ses prédécesseurs, Szeged, JatePress, 2003 (153 o.)

 

Szász Géza

egyetemi docens

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK főépület (Egyetem u. 2.),
Francia Tanszék (2. emelet)

Telefon: +36 (62) 54 63 75

Email: szasz@primus.arts.u-szeged.hu

Miért tanítok?
A tanítás, az oktató és a hallgatók között folyó rendszeres eszmecsere lehetőséget kínál nem csupán a tárggyal kapcsolatos legújabb eredmények és a legfontosabb ismeretek közlésére, hanem arra is, hogy saját kutatásunk állapotáról, téziseink és eszmefuttatásaink el- és befogadhatóságáról gyors és kritikus visszajelzést kapjunk.
Kutatási terület
Elsődleges kutatási területem a francia-magyar összehasonlító művelődéstörténet. Ezen belül kiemelten foglalkozom az utazási irodalom és általában az útleírás kérdéskörével, illetve a magyar-francia kapcsolatok (országkép, kulturális és szellemi jelenségek és azok hatása) történetének vizsgálatával. Emellett több publikációm foglalkozik Franciaország középkori és újkori történelmével.
Válogatott publikációk

Le récit de voyage en France et les voyages en Hongrie (XVIIIe-XIXe siècles). Szeged: JATEPress Kiadó, 2005. 208 p.

Réformes ou révolution?: L’image de la Hongrie d’avant 1848 au miroir de la presse française. Szeged: Centre Universitaire Francophone, 2017. 156 p. (Cahiers du Centre Universitaire Francophone; 6.) (ISBN:9789633065433)

Un passé ressuscité: la découverte de l’histoire du temps présent par les Hongrois, In: Gautier Brigitte (dir.), L’Europe centrale et orientale depuis 1989: Changer le monde avec des mots. Paris: L’Harmattan Kiadó, 2013. pp. 85-95. (ISBN:9782336292786)

Sobri: héros populaire ou “célébrité”? EIDOLON: CAHIERS DU LABORATOIRE PLURIDISCIPLINAIRE DE RECHERCHES SUR L’IMAGINATION LITTÉRAIRE 98: pp. 263-277. (2012)

Toutes ces femmes passées sous silence…: Absence et présence des figures féminines dans les récits de voyage, In: Ioana Marcu, Ramona Malita (dir.), Agapes francophones 2017. Szeged: JATEPress Kiadó, 2018. pp. 269-278. (ISBN:9789633153574)

Le voyage moderne, entre désir de vitesse et nostalgie de la lenteur: l’exemple des voyages en Hongrie, ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JOZSEF NOMINATAE ACTA ROMANICA XXX: pp. 127-134. (2018)

Nostalgie ou commémoration? La représentation du passé glorieux dans le Voyage du Duc de Raguse, In: Bene Krisztián, Dávid Ferenc (dir.), La France, les Français en guerre(s) et l’Europe médiane aux XIXe et XXe siècles. 144 p. Talmont St. Hilaire: Éditions Codex, 2015. pp. 25-49. (ISBN:978-2-918783-08-4)

Éric Blin

francia lektor

 

Sulyok Anita

ügyvivő szakértő
Elérhetőség

Tanszéki iroda: BTK főépület II. emelet keresztfolyosó

Telefon: +36 (62) 54 42 43

Email: franciatsz@gmail.com

Ügyintézés:

DE. 9:30-10:30 (H-P)
DU. 13:30 – 14:30 (H-CS)

 

A tanszék volt munkatársai

Albert Sándor

ny. egyetemi tanár

Elérhetőség

Iroda: SZTE BTK Petőfi épület I. emelet (Petőfi sgt. 30-34.)

Telefon: +36 (62) 54 40 66

Email: albert@lit.u-szeged.hu

Miért tanítok?
Két választ is adhatok erre a kérdésre. Az egyik: A pénzért. A másik: Mert máshoz még ennyire sem értek. 
Kutatási terület
Fordításelmélet, fordításfilozófia, a fordítási tevékenység tudományfilozófiai aspektusai, nyelvfilozófia, fordításkritika.
Válogatott publikációk

 

Kovács Ilona

professeure honoraire
1997-től egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Francia Tanszékén ;
2006-tól habilitált egyetemi docens, majd címzetes egyetemi tanár (2013) ugyanott

 

Kutatási és oktatási területek
XVII-XIX. századi francia irodalom, irodalomelmélet, műfordítás és traduktológia, szöveggenetika, frankofónia, a libertinizmus az irodalomban, az önéletírás és az emlékirat műfajelmélete (Casanova, Chateaubriand, George Sand, Yourcenar életművében), a kortárs frankofón irodalom a Maghreb országaiban és Kanadában.

 

 

Műfordítások (válogatás)

Sade : Filozófia a budoárban, 1989. Budapest, Pallas Kiadó, 2. kiad. 2002. Szeged, Lazi Kiadó;
Sand, George : Életem története, 2000. Budapest, Magyar Könyvklub ;
Boyer d’Argens : A filozófus Teréz, 2004. Budapest, PolgArt, Tabu.Erotika sorozat ;
Claude de Crébillon : A pamlag történetei, 2004. Szeged, Lazi Kiadó ;
Számos szakcikk fordítása a Filmvilág és a Helikon Világirodalmi Figyelő számára ;
Sade : Börtönévek, Budapest, Qadmon, 2011. (válogatás, fordítás, utószó és jegyzetek) ;
Casanova : Emlékiratok II, Budapest, Atlantisz, 2000. (válogatás, fordítás és tanulmány), ill. Korai és kései szerelmek, Budapest Qadmon, 2013. (válogatás, fordítás, utószó és jegyzetek) ;

Sujtó László

ny. adjunktus

Kutatási terület

XIX. századi francia líra, a francia civilizáció története

Publikációk és önéletrajz
Válogatott publikációk

Pálfy Miklós

ny. egyetemi tanár

Kutatási terület
Francia szójelentéstan, francia lexikográfia, francia nyelvtörténet, a francia középkor irodalma

 

 

Újfalusi Németh Jenő

ny. egyetemi docens

1973-tól – a 2006. évi nyugdíjba vonulása után – 2014-ig tanított a Francia Tanszéken
 
Kutatási és oktatási területek

A francia reneszánsz irodalma és a XVII. századi francia irodalom

Publikációk és önéletrajz
Lásd a  Wikipédia-n.