A szakirodalmi hivatkozásokra vonatkozó előírások

Szakkönyvekből, tanulmányokból, internetes szövegekből nem szabad kölcsönvenni gondolatokat anélkül, hogy a forrásra pontosan hivatkoznánk. Internetes forrásból kizárólag szaktanulmány idézhető, tartalmi összefoglalás (rézümé) és népszerűsítő munka nem, kivéve, ha ezek egy vizsgált adathalmaz (korpusz) forrásaként jelennek meg. Ügyeljünk arra, hogy a bibliográfiában csak olyan műveket tüntessünk fel, amelyeket valóban felhasználtunk a dolgozat elkészítéséhez, és amelyekre hivatkozás történik a dolgozat főrészében.

Az idézett szövegek közlése idézőjelben történik. Nem francia nyelvű idézetek esetében lábjegyzetben meg kell adni az idézett szöveghely megjelent francia fordítását; ha ilyen nincs, akkor a hallgató saját maga által készített fordítását. A lapalji jegyzeteket 10-es betűtípussal szedjük az oldal alján, a szövegben folyamatos sorszámozást használjunk.

A hivatkozott művek címét a főszövegben dőlt betűvel adjuk meg.

 

A művekből vagy a szakirodalomból származó idézetek vagy utalások esetében a dolgozat szövegében lábjegyzet-hivatkozás szerepeljen, és az adott oldal alján lábjegyzetben adjuk meg a szerző nevét, keresztnevét, a hivatkozott mű címét (dőlt betűvel), a kiadás helyét és időpontját, valamint a hivatkozott mű oldalszámát, az alábbiak szerint:

DESCARTES, René, Les passions de l’âme, Paris, GF-Flammarion, 1996, p. 197.

A műből vett idézet esetében, amennyiben az egy sornál hosszabb, baloldalon 1,25 cm-rel beljebb kezdjük az idézet egészét, 10-es betűnagysággal, és a jobb oldalon a főszöveggel megegyező helyen záródjon. Az idézet 1-es sorközzel készül.

A szakdolgozat végén Références bibliographiques-ban kell megadni, betűrendben, az idézett művek teljes referenciáit, a forrásokat és szakirodalmat különválasztva. Az alábbiak szerint történjen a hivatkozás:

  • Könyvek esetében fel kell tüntetni a szerző vezetéknevét (nagy betűkkel), keresztnevét, a könyv címét (kurziválva), a kiadás helyét, a kiadó nevét, a kiadás időpontját. A felsorolt adatokat vesszővel választjuk el egymástól és a hivatkozást pont zárja le. Példa:
    ARASSE, Daniel, Le détail. Pour une histoire rapprochée de la peinture, Paris, Flammarion, 1992.
  • Folyóiratcikkek esetében az idézett cikk címét idézőjelbe kell tenni, utána következik a folyóirat címe kurziválva, a kötetszám, a megjelenés időpontja és az oldalszámok. Példa:
    DELON, Michel, « La beauté du crime », Europe, n° 601, 1984, p. 73-83.
  • Gyűjteményes kötetben közölt tanulmány esetében a tanulmány címe idézőjelek között szerepeljen, utána in következik, majd a kötet címe kurziválva, a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás időpontja és az oldalszámok. Példa:
    MENANT, Sylvain, « Les fins de la peinture selon l’abbé Du Bos », in Les fins de la peinture, textes réunis par René Démoris, Paris, Desjonquères, 1990, p. 152-168.

A már hivatkozott könyvek illetve cikkek újbóli idézésénél elegendő Op. cit. megjelölés után megadni az oldalszámot, de ha ugyanattól a szerzőtől felváltva több műre hivatkozunk, akkor a szerző nevét és a mű címét ki kell írni.

Lábjegyzeteknél a következő rövidítéseket kell használni: t. (tome – kötet); ch. (chapitre – fejezet); p. (page(s) – oldal(ak)); op. cit. (korábban idézett mű); ibid. (ugyanott, csak az előző referenciára utalhat); v. (lásd); cf. (vesd össze), infra (ld. lentebb); supra (ld. fentebb).
Gyakran használt művek esetében ajánlatos rövidíteni, a rövidítéseket az első referencia esetében vagy a szakdolgozat végén rövidítés jegyzékben (Liste des abréviations) kell feloldani.

Idézetek vagy utalások esetében a dolgozat szövegében ne szerepeljen bibliográfiai utalás a szerző nevén és a hivatkozott mű évszámán (idézetnél az oldalszámon) kívül. Az idézet mögött zárójelben csak ennyit kell írni, például:

« … » (DOMINICY 1984, p. 97).

  • A betűrendbe szedett bibliográfiában, a Références bibliographiques-ban kell megadni az idézett könyv összes adatát, az alábbiak szerint:
    DOMINICY, M. (1984), La naissance de la grammaire moderne : langage, logique et philosophie à Port-Royal. Bruxelles, Éd. Pierre Mardaga
    Minden hivatkozás esetében tehát legyen feltüntetve a szerző vezetékneve, a keresztneve kezdőbetűje, a kiadás éve zárójelben, a könyv címe (dőlt betűvel), a kiadás helye és a kiadó neve.
  • Ha folyóiratcikkre hivatkozunk, akkor a bibliográfiában az idézett cikk címét idézőjelek közé kell tenni, és a folyóirat címét kell kurziválni. Példa:
    LADMIRAL, J.-R. (1981), « Entre les lignes, entre les langues », Revue d’Esthétique 1, p. 67- 78.
  • Ha tanulmánykötetben megjelent cikkre hivatkozunk, a tanulmány címe idézőjelek között szerepeljen, utána in következik, majd a szerkesztő(k) neve, a kötet címe kurziválva, a kiadás helye és az oldalszámok. Példa:
    CAHNÉ, P. (1997), “La syntaxe du poétique”. In: KLEIBER, Georges & RIEGEL, Martin (éds.), Les formes du sens. Éditions Duculot, Bruxelles, p. 51- 58.
    Több szerző esetén az első szerző kezdőbetűjénél szerepeltessük a művet.
    A felhasznált műből nem kell feltétlenül idéznünk, utalhatunk is rá, pl. D’après DOMINICY (1984), l’étude du langage figure parmi les activités les plus anciennes et les plus théorisées.
  • Internetről, elektronikus újságokból vagy más forrásanyagból is lehet idézni. Ezek a Bibliográfia végén egy blokkban szerepeljenek. Ha elektronikus forrás alapján hivatkozunk, akkor feltüntetendő:
    • a dokumentum szerzőjének a neve,
    • a dokumentum címe, vagy idézőjelek között az alcím, in a dokumentum címe dőlt betűkkel szedve, a város neve, az intézmény neve,
    • a dokumentum megalkotásának ideje,
    • a meglátogatott weboldal elektronikus címe szögletes zárójelek között,
    • a dokumentum meglátogatásának ideje kerek zárójelek között.
      Példa:
      LECLERC, Jacques, « La période féodale : l’ancien français » in L’aménagement linguistique dans le monde, Québec, TLFQ, Université Laval, 31 décembre 2001,[http://www.tlfq.ulaval.ca/axl/francophonie/HIST_FR_s3_Ancien-français.htm], (3 janvier 2002).
  • Ha elektronikus újságcikkre vagy szaktanulmányra hivatkozunk, vagy ebből idézünk, akkor a referenciák megadása a következőképpen történik: a cikk címét tegyük idézőjelbe, ezt kövesse a forrás vagy a szerző neve, ezután következik dőlt betűvel a folyóirat web-elnevezése, a cikk megjelenésének időpontja, végül az elérhetőségének pontos megjelölése (szögletes zárójelek között) zárja a hivatkozott tételt.
    Példa:
    « Deux attentats affaiblissent le pouvoir afghan » par Service Web, Libération-fr., 05 septembre 2002. [http://www.liberation.com/page.php?Article=51256#].