Alumni/hallgatói sikertörténetek

Várjuk volt hallgatóink jelentkezését, akik szívesen megosztanák velünk a szakmai sikereiket, emlékeiket az egyetemen és a tanszéken töltött éveikről.

Email: francia@primus.arts.u-szeged.hu

Asztalos Katalin

Konferenciatolmács
’’Rengeteget fejlődött a nyelvtudásom’’

A SZTE BTK hallgatója voltam 1995-től 2001-ig. A francia és angol szak mellett párhuzamosan elvégeztem a szakfordító- és tolmácsképzést is francia nyelvből.

Tanulmányaimat 2001-től ösztöndíjasként Párizsban az ESIT-en (École Supérieure d’Interprètes et de Traducteurs) folytattam, ahol konferenciatolmács képesítést szereztem.

2005 óta az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságán (DG SCIC) dolgozom tolmácsként. A mi feladatunk például az Európai Unió állam-és kormányfői értekezletein a szinkrontolmácsolás biztosítása.

A Francia Tanszéken eltöltött 5 évnek nagyon sokat köszönhetek. Rengeteget fejlődött a nyelvtudásom, és biztos alapokat kaptam a francia kultúra és különösen az irodalom ismeretéhez. A módszertani órákon tanultaknak a mai napig hasznát veszem, hiszen munkám során leendő tolmácsok képzését is segítem.

Asztalos Katalin
Konferenciatolmács,
Európai Unió Bizottsága Tolmácsolási Főigazgatósága, Brüsszel

Berki Éva

Fordító-tolmács
’’bajtársias, egymást segítő, támogató légkör’’

Nagyon szerettem Szegeden a Francia Tanszék hallgatója lenni. Nagyon sokat kaptam ott szakmailag, de főleg emberileg. Szeretettel emlékszem vissza Sújtó tanár úr inspiráló civilizáció- és irodalomóráira, Farkas Ildikó tanárnő a nyelv mélységeibe hatoló nyelvészetóráira, Albert tanár úr rendkívül szellemes, néha hasfogósan nevetős fordításelmélet-óráira. A sort hosszasan folytathatnám, említhetném Pálfy tanár úr végtelen bölcsességét és kedvességét, Szász tanár úr precíz útmutatásait, Kovács Kati tanárnő inspiráló művészetelmélet-óráit vagy Kovács Ilonka tanárnő elgondolkodtató irodalomóráit. A kiváló tanári kar pár tagjával a mai napig tartom a kapcsolatot, és büszkén mondhatom, hogy a tanár-diák viszonyból kollegiális, majd baráti kapcsolat alakult.

A barátság témájánál maradva, a csoporttársaimat is meg kell említenem. Azt hiszem, nagyon jó kis csapatot alkottunk: igazi bajtársias, egymást segítő, támogató légkör alakult ki, ami szerintem hatalmas érték a mai világban. Persze nem csak a közös tanulás, készülés, hanem a BTK-s bulik, a Tisza-parti sütögetések, a palacsintasütős, vízipipázós házibulik is emlékezetesek maradtak. Az akkori lektorunkkal, Vanessával szervezett színházfesztiválról nem is beszélve!

Ezen kívül a Francia Tanszéken szerzett nyelvtudásomnak köszönhetem, hogy ma azzal foglalkozhatok, amivel tizenéves korom óta szerettem volna: fordítok és tolmácsolok. A francia alapszak elvégzése után fordító és tolmácsképző mesterdiplomát, majd EU-s konferenciatolmács diplomát szereztem az ELTE-n. Jelenleg szabadúszóként dolgozom, megbízásaim nagy része az EU-tól érkezik, ahol a különböző intézményeknél tolmácsolok francia, angol és olasz nyelvekkel. Fordítói karrieremből pedig – amely szintén a Francia Tanszéken kezdődött, mégpedig a fordítói specializáción – a megjelent műfordításimra vagyok a legbüszkébb.

Egy szó, mint száz: hálás vagyok a tanszéken eltöltött szép évekért.

Berki Éva
Szabadúszó fordító-tolmács, Budapest

Bodóné H. Zsuzsanna

Fordító-tolmács
’’Intenzív, lelkesítő és inspiráló’’

Az SZTE-BTK Francia Tanszékének látogatása számomra meghatározó élményt jelentett. Minden óra tartogatott kellemes meglepetéseket: sosem felejtem el, ahogy Gyimesi Timea a Lacan-féle tükörstádiumról, Penke Olga Diderot mélységeiről, Farkas Ildikó a referenciák szövegszervező szerepéről, Gécseg Zsuzsanna a tematikus struktúrákról vagy Szász Géza a francia fogyasztói társadalom kialakulásáról beszélt, a sort sokáig lehetne még folytatni. Ezen a tanszéken az ember úgy sajátíthat el a legmagasabb fokon egy kincsnek számító idegen nyelvet, hogy közben lényegi tudást és árnyalt világszemléletet is kap hozzá ajándékba. A tanszéken kollegiális légkör uralkodik, a hallgató kritikai kérdéseit nyitottan fogadják, és bátorítanak minden tehetséget a kibontakozásra, emellett a puszta szorgalmat is nagyra becsülik. Aki egy csepp érzéket is érez magában a francia nyelvhez és affinitást a bölcsészeti stúdiumok iránt, annak bátran ajánlom az SZTE-BTK Francia Tanszékének bármely képzését.

 

Bodóné Hofecker Zsuzsanna szabad bölcsészet alapképzése alatt a francia tanszék minor képzését hallgatta, majd fordító és tolmács mesterképzésre járt, amelynek francia részét a tanszék biztosítja. Emellett az irodalomelmélet szekcióban Gyimesi Timea témavezetésével 3. helyezést ért el az OTDK-n, és fél évet töltött a franciaországi Université de Metz filozófia szakán Erasmus részképzés keretében. Jelenleg francia és angol fordítóként tevékenykedik, és az ELTE Fordítástudományi Doktori Programjának PhD-hallgatója.

Bodóné Hofecker Zsuzsanna
PhD-hallgató, szabadúszó fordító-tolmács, Szeged

Danyi Beatrix

Projektmenedzser
’’családias légkör, személyre szabott órák’’

Az alapképzésen magyar szakos voltam, és csak a második évben kezdtem el a francia minort, így alacsonyabb óraszámban vettem részt franciás órákon, de ez is elég volt ahhoz, hogy a későbbiekben teljes mértékben átigazoljak a tanszékre. A főszakomhoz képest egészen más hangulatban teltek az órák, a kisebb létszámnak köszönhetően a légkör sokkal családiasabb volt, és nagyobb figyelmet is kaptunk a tanároktól, sokkal személyre szabottabban zajlott az oktatás. Ez főként a francia bölcsész mesterképzésen mutatkozott meg, ahol nyelvtudományi szakirányosként egyes órákon ketten vettünk részt. Az MA során félévet a strasbourgi egyetemen töltöttem Erasmus-ösztöndíjjal. Ez az időszak meghatározó része lett az életemnek, és a személyes élményeken, az utazáson, illetve az önálló élet megtapasztalásán túl tanulmányi szempontból is nagy fejlődést jelentett, ráadásul a szakdolgozatomhoz is értékes szakirodalmat szereztem be a strasbourgi könyvtárból. Talán ennek a szakdolgozatomnak az írását élveztem a legjobban, sok munkát és kutatást igényelt, mivel az archaizmusok fordítási problémáinak témája nem rendelkezik széles szakirodalommal a leíró fordítástudományban. Mindehhez sok segítséget kaptam a témavezetőmtől, Albert Sándortól. Tanulmányaimat a fordító és tolmács mesterképzéssel zártam, amelyen első nyelvem a francia volt, így a legfontosabb órákat ugyancsak a francia tanszék tanárai tartották. Fordító szakirányt választottam, de a tolmácsórákat is élveztem, mert rengeteg témából kellett készülni és mindig naprakésznek kellett lenni, illetve a szinkrontolmácsolásba is belekóstolhattunk. Farkas Ildikó, Gécseg Zsuzsanna, Karácsonyi Judit, valamint Balázs Péter elméleti és gyakorlati óráin olyan készségeket, technikákat és tudást sajátítottam el, amelyek a későbbiekben igen hasznosnak bizonyultak a fordítóipar különböző szegmenseiben folytatott munkáim során.

Alapvetően nyelvészeti beállítottságú vagyok, és a szegedi francia tanszék nagyszerű választásnak bizonyult ilyen szempontból, mivel a nyelvészeti órákat tartó tanárok kivétel nélkül nagy tudású, rendkívül jól felkészült, és élvezetes órákat tartó szakemberek, de az irodalmi, művészettörténeti és országismereti-történelmi oktatókról is hasonló jókat lehet elmondani.

Az egyetem után egy nagyon izgalmas és egzotikus tolmácsolási kalandban volt részem Marokkóban, a Salon du Cheval d’El Jadida nemzetközi lovasfesztiválon, ahol néhány franciás csoporttársammal a magyar csapatnak tolmácsoltunk. A továbbiakban azonban maradtam a fordításnál: 2016-ban az Európai Parlament Fordítási Főigazgatóságának magyar osztályán voltam fordító gyakornok Luxembourgban, jelenleg pedig a szegedi Hunnect fordítóirodánál dolgozom projektmenedzserként, ahol a menedzselési feladatok mellett fordítást, lektorálást és minőség-ellenőrzést is végzek.

Danyi Beatrix
Projektmenedzser, Hunnect Kft., Szeged

Doczy Zsuzsanna

köztisztviselő

Francia és olasz szakokon végeztem 2002-ben, emellett az Európa Tanulmányok (BTK), illetve az Európa-politika (ÁJTK) speciális képzéseken tanultam. 2000-ben egy szemesztert Angers-ban jártam egyetemre Erasmus ösztöndíjjal. 2003-ban az Egyesült Királyságban mélyítettem el nyelvtudásom. Majd gyakornok voltam az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjához tartozó budapesti Európai Információs Központban. Ezt követően ösztöndíjat nyertem Interdiszciplináris Európa Tanulmányok mesterképzésre a  kétnyelvű, angol és francia nyelveken oktató College of Europe-ba. Mivel 2005-ben még nem voltam magyar állampolgár, ezért ekkor a közigazgatásban még nem tudtam elhelyezkedni, így egy multinacionális cégnél dolgoztam különféle pozíciókban Budapesten. 2010 februárjától az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága mellett dolgozom köztisztviselőként, jelenleg (2017) szülési szabadságon vagyok.

Doczy Zsuzsanna
köztisztviselő, Országgyűlés Európai ügyek bizottsága, Budapest
[/amoteam_text]

Feleky-Kovács Tünde

Francia nyelvtanár
’’Életem meghatározó élménye’’

Életem meghatározó élménye a francia szakon eltöltött 7 év. A mai napig tartó barátságokra, ismeretségekre és tudásra tettem szert. Szép emlékeket őrzök az előadásokról, szakestekről és frankofón napokról. Az egyetemnek köszönhetően anyanyelvi közegben tölthettem el egy félévet, jó szívvel emlékszek Angers városára, a régió kulturális gazdagságára, a magas szintű egyetemi oktatásra. A francia szakon elmélyítettem a nyelvtudásomat, gyakorlati tudást szereztem, tanáraimtól a nyelv iránti tiszteletet, a pontosságra törekvést sajátítottam el, emellett rálátást szereztem a francia kultúrára, irodalomra és történelemre, az azt követő fordító szakon pedig a fordítói szakma különböző aspektusait, fortélyait ismertem meg. A tanáraimtól kapott tudásanyagot, kereteket, személyes tapasztalatokat a mai napig nagyra becsülöm és hasznosítom szakmai pályafutásom során. Jelenleg francia nyelvtanárként dolgozom Hódmezővásárhelyen a Németh László Általános Iskola és Gimnáziumban.

Feleky-Kovács Tünde
francia nyelvtanár, Hódmezővásárhely

Király Andrea

Fordító-tolmács
’’a szegedi franciásokat nagyon is jegyzik és tisztelettel emlegetik’’


Négy vagy öt éve jártam utoljára a Szegedi Egyetem Francia tanszékén, amikor egy budapesti tolmács kollégával egy konferenciára jöttünk, és az állomásról besétálva útba ejtettük az Egyetemet és azon belül a Tanszéket. Attila kifejezett kérése volt ez, mert egy nagyon kedves emléke fűződött hozzá, ugyanis az ELTE francia szakos hallgatójaként egyszer régen járt itt, mint egy francia nyelvű színházi előadás amatőr szereplője. Az Aud Max-ba is benéztünk, ahol csillogó szemmel nosztalgiázott és én már épp kajánul vigyorogtam magamban, hogy biztos volt ott valami kis románc is, ha ilyen lelkesen emlékszik vissza erre a színházas élményére, amikor egyszer csak rádöbbentem, hogy ez az emlék nekem is megvan! Én is szerepeltem ugyanitt – pár évvel később – egy francia nyelvű előadásban (igaz, csak mellékszereplőként), ami olyan sikeres volt, hogy azután egy kisebb művelődési házban is előadtuk, ha jól emlékszem, Boris Viantól az Adam, Eve et le 3ème sexe című darabot. Ez az első emlék, ami a tanszékről eszembe jut, az a lázas készülődés, próbák és a fellépések, amik annyira színessé tették az előadásokból, szemináriumokból és vizsgákból álló egyetemi tanévünket. És ami annyira összekovácsolt bennünket. Ehhez kellett egy karizmatikus vezéregyéniség Jean-Michel Filippi lektorunk személyében és egy befogadó és inspiráló közeg, ami a Penkéné tanárnő vezette tanszék volt akkor, a 90-es években.

Amit még feltétlen megemlítenék itt az az, hogy a szegedi franciásokat Budapesten (és Brüsszelben) nagyon is jegyzik és tisztelettel emlegetik. Talán mert eléggé felülreprezentáltak a francia kormányösztöndíjasok, az elismert nyelvészek, tolmácsok, tanárok, irodalmárok, tudósok között. Itt végezni és innen elindulni egy marque de fabrique, egy védjegy, ami egyben a minőség záloga. Ezen persze folyamatosan dolgozni kell és nemcsak azoknak, akik jelenleg itt tanítanak, hanem nekünk is, akik itt tanultunk, mert amit itt kaptunk, az nemcsak lexikális tudás, hanem egy életfilozófia, aminek alapja a nyitottság, a fogékonyság és az életrevalóság.

Király Andrea
Fordító-tolmács, Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége, Budapest

Kliszek Zsuzsa

Marketing tanácsadó
’’Szakmai professzionalitás, barátságos légkör’’

Szakmai professzionalitás, barátságos légkör, inspiráció és a francia nyelv örök megszeretése. Hálás vagyok, hogy ebben a közegben és olyan oktatók mellett sajátíthattam el a francia nyelv és irodalmi szaktudást, akikre egy életen keresztül tisztelettel és szeretettel gondolok majd vissza.

 

Kliszek Zsuzsa
Szabadúszó marketing tanácsadó, Budapest

Kun Eszter

Szabadúszó szakfordító
’’ maximálisan hasznosítható tudást és piacképes szakma’’

A francia nyelv és irodalom szak minden tekintetben megfelelt az érdeklődési körömnek és a várakozásaimnak. A nyelvészeti, az irodalmi és a civilizációtörténeti vonalon is színvonalas, az általános műveltséget bővítő képzésben részesültünk, sokoldalú és színes tanáregyéniségekkel ismerkedtünk meg, akik pozitívan és ösztönzőleg hatottak ránk. Szakmai pályafutásomhoz a fordító- és tolmácsképzés járult hozzá jelentősen. Az ott megszerzett szilárd alapokra a mai napig tudok támaszkodni, nagyon sok segítséget nyújtottak. A képzést naprakész tudású, folyamatosan megújuló, kiválóan felkészült, a szakma iránt maximálisan elhivatott, a hallgatók igényeire érzékeny oktatók tartották, akik hétről hétre inspiráltak, és a saját lelkesedésem is meggyőzött arról, hogy nem döntök rosszul, ha a fordítói pályát választom. Azóta beigazolódott, hogy jól döntöttem. A szigorú, ugyanakkor reális követelményszint azt is elősegítette, hogy maximálisan hasznosítható tudást és piacképes szakmát szerezzünk, és arra tökéletesen fel is készüljünk.

Kun Eszter
Szabadúszó szakfordító

Kajcsa Ilniczky Nóra

Fordító
’’nagyon jó volt a társaság’’
Interjú

Varró Katalin: Először egy rövid bemutatkozást szeretnék kérni, főleg szakmai szempontból, pályafutásodról az egyetem után.

Krajcsa Nóra: Francia bölcsész szakon végeztem az SZTE BTK-n 2007-ben, mi voltunk az első, bolognai rendszeresek, kredit képzéses évfolyam. Már teljesítettem a feltételeket, de csak 2008-ban kaptam meg a diplomát. 2009-ben sikerült elhelyezkednem egy holland tulajdonban lévő cégnél, ahol mint francia fordító alkalmaztak, majd pár hónap múlva a telefonos ügyfélszolgálati teendőket is elvégeztem, mint Service à la clientèle, service commercial. Azóta is ezen a területen, ugyanannál a cégnél dogozom, és minden nap sikerül hasznosítanom az egyetemen tanultakat, fejlesztenem nyelvi és kommunikációs képességeimet.

V. K.: Ez nagyon jól hangzik! Milyen emlékeid vannak az egyetemről: akkor és most? Hogyan élted meg, hogyan értékeled 10 évvel a tanulmányaid elvégzése után?

K. N.: Akkor nagyon nehéznek tűnt… mint minden egyetem. Viszont nagyon jó volt a társaság, az évfolyam, a tanárok szigorúak voltak, viszont egyáltalán nem hátráltattak célunk elérésében, sőt, mindenben segítettek, viszont nekünk kellett megjárnunk a nehéz utat.

V. K.: Visszatérve egy pillanatra a diplomaszerzésre: azt említetted, nem volt zökkenőmentes. Megtudhatjuk, milyen körülmények befolyásolták?

K. N.: Csak zárójelben megjegyzem, hogy első félév végi vizsgán többször is kellett vizsgáznom történelemből. Amíg nem volt meg a megfelelő tudás, a tanár úr nem engedett át, így félévismétlő lettem. Végül dékáni engedéllyel utolsó alkalomkor sikerült a vizsga, nagyobb eredménnyel. Most hálás vagyok, hogy nem volt könnyű feladat. Viszont 100%-osan megérte! A pályaválasztásom tudatos volt és örülök, hogy sikerült olyan munkahelyet találni, amelynek köze van a végzettségemhez. Mint tudjuk, az ember élete végéig tanul, és mindig van hova fejlődni. Büszke voltam és vagyok, hogy az önéletrajzomban ott áll az SZTE BTK, mint elismert és magas szintű tanulmányokat biztosító intézmény, ami egy pluszt adott, de ehhez elengedhetetlen az itt megszerzett szakmai tudás. Ha ez embernek nem sikerül szakmában elhelyezkedni, akkor is, szinte bármilyen területen tudja hasznosítani az itt megszerzett ismereteket, úgy nyelvi-, mint pedagógiai- vagy kognitív kompetenciákat.

V. K.: Még ehhez az emlékképhez kapcsolódó, és egyben utolsó kérdésem az lenne, hogy követed-e bármennyire is a tanszék életét?

K. N.: Igen, követem. Feliratkoztam az egyetem hírlevelére, és az SZTE BTK Francia Tanszékét követem a Facebook-on, illetve az SZTE-BTK-Francia zárt csoport tagja is vagyok. Szeretem tudni, h mi zajlik…. A minap láttam az elsőévesek órarendjét, és ha lehetne, akkor újra nekivágnék. Bánom is, hogy anno nekünk miért nem volt latin nyelv az alapképzésben. Mert ez a tudás is hasznos lehet a későbbiekben, ugyanis közel álló, rokon nyelvcsoport. Amit még megemlíthetnék, hogy erdélyiként, előnyömre vált a román nyelv ismerete, mivel rokon eredetű a franciával, így a hangsúlyban és egyes szavakban nem volt nehézségem. Érettségi után részt vettem Budapesten egy Francia előkészítő képzésen, majd sikeresen felvételt nyertem az egyetemre.

V. K.: Köszönöm szépen az idődet és a válaszaidat!

Kajcsa Ilniczky Nóra
Fordító, service commercial

Lehoczki Tamás

Access Supp. Specialist
’’nagyon jó élmény’’

Lehoczki Tamás Makón, 1991. január 8-án született. 2012-ben végzett Romanisztika-francia BA képzésen, ezt követően Fordító és tolmács MA diplomáját szerezte meg 2014-ben, amelyet kiegészített egy francia-német tanári MA képzéssel. Jelenlegi munkahelye az IT Services Hungary, ahol Access Support Specialist (telefonos ügyfélszolgálat) munkakörben dolgozik.

Interjú

Szabolcs Enikő: Hogyan ismerkedtél meg a francia nyelvvel, mikor szeretted meg, érezted azt, hogy fontos ezzel foglalkozni?

Lehoczki Tamás: Nálam tipikusan látszik, hogy mennyire sokat ér egy jó tanár. A Ságváriban kezdtem a franciát és nagyon jó tanárom volt, akinek köszönhetően végig szerettem a tárgyat. Körülbelül 11. évfolyamon ért meg bennem az elhatározás, hogy ezt a szeretetet igazán ki kéne használni, és francia szakon továbbtanulni. Ebben kaptam is tőle sok segítséget, amiért mind a mai napig nagyon hálás vagyok.

Sz. E.: Miért választottad a Szegedi Tudományegyetemet?

L. T.: Főleg két okból. Egyrészt nem akartam elmenni Szegedről, így adta magát az SZTE. Másrészt felsőbb évesektől is sok pozitívat hallottam, a nyílt napokon is jók voltak a benyomásaim. Így minden stimmelt, hogy ide jelentkezzek.

Sz. E.: Mi volt a legnehezebb, s mire emlékszel a legszívesebben az egyetemi évekből?

L. T.: Lehet picit viccesen fog hangozni, de nekem tényleg ott az első heti Országismeret szódolgozat volt az, ami a legnagyobb sokkot okozta és azóta is él bennem.
A pozitív élményekből jutott bőven, végig nagyon jó társaságban tölthettem a mindennapjaimat, sokat tanultam, és végeredményben lett egy olyan végzettségem, amit valóban akarok valamilyen szinten használni az elkövetkező évek során.

Sz. E.: A munka világában hogyan tudtad hasznosítani a tudásodat?

L. T.: Sajnos most közvetlenül a francia szakon szerzett tudásom nem tudtam használni, ugyanis a cég, ahova felvettek, a német tudásom miatt választott. Azonban mindenképp szeretnék legalább különórák szintjén foglalkozni a francia tanársággal. És ha az évek során valamelyik szegedi iskolában francia tanárt fognak keresni, egészen biztosan fontolóra veszem majd a pályázatot.

Sz. E.: Mit tanácsolnál a jövő francia szakosainak?

L. T.: Becsüljék meg az egyetemi éveket a francia szakon, mert nagyon jó élmény lesz számukra, és a magam példájából kiindulva sok lehetőség fog előttük megnyílni a francia tudásuknak köszönhetően. Ha van olyan gimnazista ismerősük, aki gondolkodik ezen a szakon, bátorítsák mindenképp.

Lehoczki Tamás
IT Services Hungary, Access Support Specialist, Makó

Lepahin Péter

Általános igazgató
’’támogató szellemi és baráti légkör’’

1999 és 2004 között jártam a francia (és orosz) szakra a BTK-n, illetve 2002 és 2004 között a Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakra is (akkoriban, bár posztgraduális volt a képzés, el lehetett kezdeni negyedévben a „rendes” tanulmányokkal párhuzamosan). Nagyon jó emlékeim vannak arról az időszakról, a tanári kar igazi válogatott „klasszikusokat” vonultatott fel: Albert Sándor tartotta a legviccesebb nyelvészet előadásokat az egyetemen, Sujtó László és Szász Géza pedig a legrettegettebb civilizációtörténeti órákat (és vizsgákat). Gécseg Zsuzsa bedobott bennünket a nyelvészet mélyvízébe, az igazi humanista és polihisztor Pálfy Miklós tanár úr pedig a szótárkészítés, a középkori francia irodalom vagy éppen a latin nyelvtörténet gyönyöreibe avatott be. Farkas Ildikó és Karácsonyi Judit pedig többek között a fordító- és tolmácsképzés óráin adott át hihetetlenül értékes tudnivalókat. De még sorolhatnám a neveket… Már akkor is el voltam ájulva a kiemelkedő tudású emberek „népsűrűségétől” a tanszéken, és a mai napig úgy gondolok vissza rájuk, mint egy családra, amely engem szakmailag felnevelt. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy ideális méretű, 30-35 fős volt az évfolyam, illetve a tanárok igazi mentorok voltak, a kemény követelményeket kiegészítette egyfajta támogató szellemi és baráti légkör.

Diploma után egy évet Angers-ban töltöttem az Université Catholique de l’Ouest megyei ösztöndíjas hallgatójaként (ott is fordítást tanultam, csak angol nyelvből). Miután hazatértem, fél évig üzleti francia nyelvet oktattam a tanárképző kar projektmenedzser-képzésén, 2006 januárjától kezdve pedig mind a mai napig a szegedi Hunnect Kft-nél (Magyarország 3. legnagyobb fordítóirodájánál) dolgozom, leszámítva egy féléves szünetet, amikor is Görögországban önkénteskedtem. A cégnél jelenleg üzletfeljesztéssel és stratégiával foglalkozom, de nagyon sokáig részt vettem a fordítási munkákban fordítóként, lektorként és projektmenedzserként is, és ma is elsősorban fordítónak tartom magam, hiszen sok ezer fordítási projekt megy át a kezeim között.

Az egyetemtől se távolodtam el: korábban tanítottam lektorálást a franciás fordítóknak, 2013 óta pedig a fordító és tolmács mesterképzésen tanítom az első éveseknek a Számítógépes fordítástámogatás és a Projektmenedzsment c. tárgyakat. Szeretek lépést tartani a szakmával és a fordítási iparággal: a Hunnectnek köszönhetően konferenciákra és szakkiállításokra is sűrűn eljutok, legutóbb a montreali LocWorld konferencián és a brüsszeli Translating Europe Forumon is részt vettem előadóként.

Ha valaki a szegedi francia tanszék és egy másik hasonló intézmény vagy szak között hezitál, gondolkodás nélkül bátorítanám rá, hogy ide jelentkezzen – én tanúsíthatom, hogy igenis el lehet helyezkedni a saját szakmánkban is franciás bölcsészként, és gyakorlatban is hasznosítható az itt megszerzett tudás.

Lepahin Péter
Általános igazgató, Hunnect Kft., Szeged

Lindenberger Éva

HR üzleti partner
’’Piacképes tudást kaptunk’’

Az az öt év, amit a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán francia szakos hallgatóként töltöttem, nagyon meghatározó emlékeket, élményeket és tudást jelent a számomra a mai napig. Az egyetemi tanulmányok első éve hatalmas váltást hozott a középiskolához képest. Az első év követelményrendszere tagadhatatlanul kihívások elé állította az évfolyamunk legtöbb hallgatóját, emellett teljesen új környezetben, sokunk számára idegen városban találtuk magunkat.

Francia szakon tanulni Szegeden azonban azt is jelentette, hogy részei lehettünk egy közösségnek, amelyben barátságos és közvetlen légkör vett körül bennünket, hiszen a tanárok és a diákok valóban ismerték egymást. Az elvárások egyúttal tudással, felkészültséggel és segítőkész hozzáállással párosultak a tanszék oktatói részéről. A hangulatos egyetemi város jelleg pedig nagyon könnyen szerethetővé tette Szegedet.

Sok minden miatt jó volt erre a szakra járni: a volt tanáraink mind igazi egyéniségek, összetéveszthetetlen stílussal és humorérzékkel, akiknek az óráin sohasem unatkoztunk. Az évfolyam pedig több olyan barátot adott számomra, akik több mint tíz év elteltével is részei a mindennapjaimnak.

Az utolsó két évben szakfordító és tolmács képzésen vettem részt, amely a legnehezebb, de egyúttal a legelőremutatóbb része volt a tanulmányaimnak. Kis hallgatói csapatunk számára ez a képzés sokszor bizonyult nagyon kihívónak, utólag azonban mindannyian megtapasztaltuk, hogy milyen nagy előnyt szereztünk azzal, hogy a mérce olyan magas volt. Tanáraink rendkívül magas szintű felkészültségének, gyakorlatias megközelítésének és módszereinek köszönhetően, a diplomaszerzés után, más évfolyamtársakkal együtt, hamar sikerült elhelyezkednem egy francia tulajdonú cégnél. Olyan piacképes tudást kaptunk, amely lehetővé tette, hogy nagyon gyorsan beilleszkedjünk abba az új, és szintén nagyon kihívó környezetbe, amit a munka világa jelent.

Lindenberger Éva
HR üzleti partner, DÉMÁSZ Zrt., Szeged

Liptákné Tóth Sára

Fordító-tolmács
’’a személyes fejlődést elősegítő gyakorlatokat végeztünk’’

A francia tanszékkel kapcsolatos legelső és legmélyebb benyomásom az a családias légkör volt, amely lehetővé tette, hogy a hallgatók személyre szabott figyelmet és segítséget kapjanak tanulmányaikban. A viszonylag kis létszámú évfolyamok miatt az oktatók pontosan nyomon tudták követni az egyes diákok egyéni fejlődését, és őket abban célirányosan segíteni tudták.

Az alapképzés három éve igazán széleskörű ismereteket nyújtott a francia nyelvről és kultúráról, és azt gondolom, hogy a tanterv lehetőséget adott mindenki számára, hogy megtalálja, mi az, ami őt kifejezetten érdekli, miközben átfogó képet kaptunk más területekről is. Folyamatosan bátorítottak minket a tudományos munkára, és ahhoz készségesen megadtak minden segítséget. A tanszéken rendszeresen megrendezett konferenciákon, előadásokon is részt vehettünk, ezzel is szélesítve látókörünket. Olyan elismert, nagy tudású tanároktól tanulhattunk, akik miatt sokszor olyan dolgokban mélyedtünk el, amiről nem is gondoltuk, hogy érdekelhet, hasznunkra válhat. Örülök, hogy így lett a műveltségem része a francia királyok története, Voltaire és Rousseau regényei, vagy a morfoszintaxis rejtelmei.

A BA képzés jó alapot adott ahhoz, hogy később a megismert területek valamelyikében folytassuk tovább tanulmányainkat, legyen az nyelvészet, irodalom, művészet, vagy a fordítás és tolmácsolás gyakorlata. Én ez utóbbit választottam. A mesterképzést nem közvetlenül a francia tanszéken végeztem, de a francia fordítás és tolmácsolás órákat a tanszékes oktatók tartották. Ebben a két évben az alapképzésen megszerzett nyelvi és kulturális ismereteimet alkalmazhattam, hogy a tolmácsolás és fordítás technikáját elsajátítva gyakorlatba is ültethessem őket. Nagyon örülök, hogy e szakmák tapasztalt képviselőitől tanulhattam. Itt még inkább erősödött a családias légkör, az órákon valóban a személyes fejlődést elősegítő gyakorlatokat végeztünk, a tanárok úgy tudtak visszajelzést adni, hogy jól ismerték minden egyes diák képességeit.

Az egyetemi évek számomra azért nagyon kedves emlékek, mert a francia tanszéken soha nem éreztem, hogy csak egy arc lennék a sok közül, hanem tudtam, hogy valódi segítő szándék vesz körül, az erőfeszítéseimet pedig mindig értékelik. Közvetlen kapcsolat alakulhatott ki diákokkal, tanárokkal, miközben használható tudást szereztünk, és minden lehetőséget megkaptunk, hogy ismereteinket gazdagítsuk és elmélyítsük.

Liptákné Tóth Sára
Szabadúszó fordító-tolmács, Szeged

Lipták-Pikó Judit

Fordító-tolmács
’’a képzés szilárd elméleti alapot nyújt’’

2012-ben, 25 évesen kezdtem el a Szegedi Tudományegyetem tolmács-fordító képzését magyar A, francia B és angol C nyelvkombinációban, tarsolyomban az ELTE BTK Francia Tanszékének alapszakos és az SZTE BTK Francia Tanszékének mesterszakos diplomájával. A franciát gimnáziumban kezdtem el tanulni második idegen nyelvként, emelt szintű érettségit tettem belőle, a tolmács-fordító képzés elkezdésekor tehát már éppen 10 éve tanultam intenzíven a nyelvet. Az angolt általános iskola 4. osztályában kezdtem el tanulni, de a gimnázium végeztével sokkal kisebb hangsúlyt fektettem angol nyelvi tanulmányaimra részben azért, mert a francia tanulása sok időmet felemésztette (szerencsére az egyetemi színvonal akkori tudásomhoz mérve magas volt, ugyanis sokan két tannyelvű gimnáziumból érkeztek a szakra), részben pedig, mert más nyelvek iránt is elkezdtem érdeklődni (spanyol, német). 2011 januárjától 5 hónapot töltöttem Erasmus-ösztöndíjjal Bordeaux-ban, ami sokat fejlesztett a szóbeli nyelvhasználatomon és a köznapi nyelvezet elsajátításában.

Ezzel az előképzettséggel vágtam tehát neki az SZTE BTK tolmács-fordító képzésének. Az első két félév órái közül kedvenceim közé tartoztak a francia és magyar nyelvhelyességi, illetve a fordítás és a tolmácsolás órák, amelyekből szerencsére sok volt. Mivel a csoportlétszám nem haladta meg a 8 főt, a gyakorlati órák valóban be tudták tölteni funkciójukat.
Az első év befejeztével az Európai Parlament Luxembourgban székelő Fordítási Főigazgatóságának magyar osztályára jelentkeztem sikerrel fordító gyakornoknak, így 6 hónapon keresztül figyelhettem, hogyan és milyen szövegekkel dolgoznak a szakma talán legjobban fizetett fordítói. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtam a gyakornokság ideje alatt, főként a magyar helyesírás és a különböző fordítási műveletek elsajátításának terén, továbbá megismerhettem a Trados fordítóprogramot, több fordítói adatbázist (IATE, Euramis), illetve részt vettem terminológiai kutatási projektekben.
Szegedre visszatérve nagymértékben tudtam hasznosítani a Luxembourgban szerzett tapasztalataimat a képzés 2. évében, amelyet a tolmács szakirányon folytattam. A csoportlétszám itt szintén alacsony volt (4 fő), így a tolmácsolás órákon mindenkinek sok lehetősége nyílt gyakorolni. A képzés második felének órakínálatából érdekességüket tekintve kiemelkedtek a gazdasági és jogi nyelvi órák, továbbá nagyon hasznosak voltak a tolmács próbavizsgák. Kiss Gabriella, Gécseg Zsuzsanna, Farkas Ildikó és Karácsonyi Judit tanárnőket emelném ki mint a francia tolmács-fordító képzés legjobb tanerőit, akik felkészültségükkel, lelkesedésükkel és precizitásukkal nagyban hozzájárultak a képzés sikerességéhez, az ő óráikat mindenképpen ajánlom felvenni.
Összességében tekintve a képzés szilárd elméleti alapot nyújt és keretet biztosít egy sikeres fordító- vagy tolmácskarrier megkezdéséhez. Amit mint francia B, angol C nyelvkombinációjú hallgató hiányoltam a képzésből, az a C nyelv további fejlesztése, bár azt is be kell látni, hogy a hallgatók nyelvi képzettsége között elég nagy eltérések voltak megfigyelhetőek. A szakdolgozatnak ugyan megkérdőjelezhető a hasznossága egy ilyen gyakorlatorientált képzés esetében, de felfogható „szükséges rosszként” is, hiszen bármely magyarországi tolmács-fordító képzés kötelező részét képezi ez az elem. Visszatérve az előzőekhez, hangsúlyoznám, hogy a képzés sikeresen megtanít a különböző fordítási és tolmácsolási technikák alkalmazásának alapjaira, valamint a fordító- és tolmácsiparban elvárt magyar nyelvhasználati szintre. Akik ennél is tovább szeretnék képezni magukat, azok előtt ott áll a lehetőség, hogy elsajátítsanak valamilyen szaknyelvet egy-egy szakfordítói képzésen (pl. jogi, gazdasági szakfordító) vagy szinkrontolmácsnak képezzék tovább magukat. Ahhoz pedig, hogy igazán hatékony fordító vagy tolmács váljon valakiből még sok és sok száz órát kell gyakorlással eltölteni, amihez a szak – ismétlem – stabil alapokat biztosít.

Ami az én személyes történetemet illeti: az egyetem számomra a fordító-tolmács képzéssel koránt sem ért véget, hiszen a szintén 2012-ben megkezdett francia irodalmi doktori tanulmányaim még továbbra is folyamatban vannak. 2015 szeptemberétől fordítói fő tevékenységi körrel egyéni vállalkozó lettem és 10 hónapon keresztül recepciósként dolgoztam a budapesti Francia Intézetben, eközben elvállaltam kisebb-nagyobb fordítási munkákat (lakás adás-vételi szerződés, hivatalos levél, szépirodalmi és filozófiai szövegek, önéletrajz, projektszerződés, kérdőív, filmfelirat, operafelirat fordítása). Doktori disszertációm megvédése után a fordítóiparban tervezek elhelyezkedni, mint szabadúszó fordító.
Bemutatkozó szövegemet azzal a következtetéssel zárnám, hogy a tolmács-fordító képzés egy nagyon hasznos, a gyakorlati életben könnyű szerrel hasznosítható papírt ad az ember kezébe, rajta keresztül egy sokszínű pályához nyílnak meg a kapuk, ám a nyelv szeretete, a folyamatos fejlődni és tanulni akarás, illetve a kitartás, bizonyos monotonitástűrés elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember sikeres legyen ebben a szakmában.

2017.11.25.

Lipták-Pikó Judit
PhD-hallgató, szabadúszó fordító-tolmács, Szeged

 

Lovas Mária

Francia nyelvtanár
’’a franciás gondolkodás és a folyamatos megújulás igénye’’

Szabadúszó nyelvtanár vagyok, ott és akkor tanítok, ahol szükség van a tudásomra: a magánórák mellett leginkább a szegedi Alliance Française-hez köthető a tevékenységem. Tanítok kicsiket (5-6 éves kortól) és nagyokat (legidősebb tanítványom 73 éves). Szakmai érdeklődésem középpontjában most leginkább a tanulási nehézségekkel birkózó emberek állnak. Szeretem a szakmai kihívásokat.

A rendszerváltás környékén végeztem orosz szakosként, és nyilvánvaló volt, hogy kell egy másik szak, ha egyáltalán az oktatás közelében szeretnék maradni. Bevallom, gyakorló tanárként nem volt kedvem 5 évre újra beülni az iskolapadba és tudtam, levelezőn, munka mellett nagyon nehéz fejlődni. Az ún. átképzős, nappali képzési forma a maga 3 évével még belefért az elképzeléseimbe.

Középfokú nyelvvizsgával a zsebemben, sikeresen túljutva a felvételi akadályokon (írásbeli érettségi + szóbeli a 6-os teremben a leendő tanárokból álló bizottság előtt) egy furcsa összetételű csoportba kerültem. Frissen érettségizettek, frankofón területeket megjárt „fille au pair”-ek és én, az „átképzős”.

A felmerülő emlékeim egyike a nem túl sikeres indulásom, amit görcsös igyekezettel és kevés eredménnyel próbáltam javítani. Aztán a csoport – mert nekünk az is volt! – hétköznapjait segítő Farkas Ildikó javaslatára nyelvterületre mentem dolgozni és bátorságot gyűjteni a tanult nyelv használatához. A szeptemberi visszatérés után kicsit színesebb az emlékek tárháza:

– részletek a középkortól a modern irodalmi gyöngyszemekig,
– a „beugró” fordítás a XIX. századi irodalom vizsgán,
– a nyelvtani kivételek és a nyelvészet csodái Alice Csodaországában,
– a középkori lovagok világa,
– a lektorok órái, ahol a „résumé” volt a fő „mumus”.

És az akkor még akkreditáció előtt álló tolmácsképzés órái, ahol a tengernyi tanulás gyakorlati értelmet kapott. Noha jól tudtam, ez nem az én világom, de annyi praktikum, a hétköznapi életet megérteni segítő információt kaptunk lelkes tanárainktól, hogy nem lehetett nem felvállalni az egyébként számunkra hivatalosan nem felvehető órákat!

Ha összegeznem kell, hogy mit kaptam a tanszéktől, az ott tanítóktól: kissé dacos, forradalmi akarást; a hétköznapi lázadás gyökerét a munkához és a folyamatos megújulás igényét. Mert az az immár huszonéve hozott döntés, hogy „ez a 3 év még belefér” csak bevezette a gyerekekkel, a fiatalokkal való munkával járó állandó tanulást, hogy a következő nemzedékben legyenek sikeres francia nyelvhasználók, a francia kultúrát ismerni vágyó, azt szerető emberek, akik talán még gondolkodni is kicsit franciásan („thèse-argument- antithèse-argument-conclusion”) fognak.

Lovas Mária
Szabadúszó nyelvtanár, Szeged

Pap Gizi

Képzési koordinátor
’’az órák jól felkészítettek a munka világára’’

2004-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem francia szakán. Az itt töltött 5 év sok szempontból meghatározó volt. A francia tanszék családias hangulatú műhelyként működött, ahol támogatást kaptunk emberileg és szakmailag egyaránt. Az itt dolgozó tanárok a területükön kiemelkedő, elismert szakemberek. Egyetemistaként inspiráló volt látni, hogy egytől egyig mennyire értik és szeretik a saját szakterületüket, legyen szó akár középkori francia irodalomról vagy jogi szakfordításról. Ugyanakkor ezeket a neves tanárokat mégis mindig könnyen megközelíthetőnek éreztem, úgy gondolom, ennek köszönhetően tudott valódi támogató kapcsolat kialakulni diákok és tanárok között.

Ez a családias légkör, amit máshol ilyen mértékben nem tapasztaltam, a francia tanszék komoly értéke. Mindig jól esett a tanszéken (vagy annak közelében) időt tölteni két óra között, hiszen nagyon otthon éreztük magunkat ebben a térben. Ugyanakkor megvan bennem a boldog megkönnyebbülés érzés is, ami a sikeres alapvizsgát, civilizációtörténet vagy éppen tolmácsolás vizsgát követett.

Tanulmányaim utolsó két évében részt vettem a francia fordító- és tolmácsképzésen. Ezek az órák jól felkészítettek a munka világára és naprakész, gyakorlatias tudással láttak el, amire a későbbi évek során mindig támaszkodhattam. Összességében úgy érzem, hogy a tanárok által felállított magas minőségi követelményrendszer olyan pluszt adott, ami mindig segített a munkám során.

Jelenleg magam is felnőttképzésben dolgozom, gyakran tartok tréningeket francia nyelven (is) az ENSZ munkatársainak világszerte. A szegedi francia szakon szerzett tudás sok-sok ajtót nyitott ki a szakmai életem során, amiért nagyon hálás vagyok.

Pap Gizi
Képzési koordinátor, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság

Raulin Rozália

Fordító-tolmács
’’nagytudású és karizmatikus egyetemi oktatók’’

1995-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem (akkori nevén JATE) francia nyelvtanári szakán. A három évet felölelő képzés során alapos, ugyanakkor gyakorlati szempontokra összpontosító ismereteket kaptunk, így szeptembertől felkészült szakemberekként kerülhettünk a középiskolákba, hogy az új generációkat angol, német, francia és olasz nyelvekre oktassuk. A körülmények nagyon szerencsés egybejátszásának köszönhetően én a kecskeméti Bolyai János Gimnáziumban kezdtem el tanítani, pontosan abban az intézményben, ahol a francia nyelvet tanultam néhány évvel korábban. Így régi tanáraim kollégáimmá váltak, igazgatómnak megsokszorozott lendülettel igyekeztem bizonyítani, mennyire előnyös, hogy a francia tagozaton emelt óraszámban tanulhatják a diákok a nyelvet. A nagytudású és karizmatikus egyetemi oktatóim, így például Saly Noémi és Pálfy Miklós, véglegesen elültették bennem a francia kultúra és nyelv iránti elköteleződést, így a tanórák mellett francia filmklubot, faliújságot és színjátszó kört is alakítottunk.

1996-ban a francia tanszék a piaci igényekre is válaszolva posztgraduális francia tolmács és szakfordítói képzést indított. Látván a képzésért felelős tanárok nevét – Farkas Ildikó és Vida Enikő – azonnal jelentkeztem. Tanáraink már a tartalmas két év közben gondoskodtak arról, hogy élesben is kipróbáljuk magunkat tolmácsként, nekik köszönhetem az első ügyfeleimet, akiknek később is évekig dolgoztam. Nagyon megtetszett az új terület, és később Szegedről Budapestre költözve, nem túl hosszú idő alatt sikerült kialakítani egy biztos ügyfélkört. Szabadúszóként a szakma legfőbb szépségének azt tartom, hogy egy-egy tolmácsolási megbízás és különleges területet érintő szakfordítás során folyamatosan új szakmákat, műszaki megoldásokat, jogi vetületeket ismerhetünk meg. Az előzetes felkészülés és a szakfordítás közben végzett kutatómunka nagyon fontos, ehhez ma számos eszköz áll rendelkezésre.

Az elköteleződés kapcsán szeretnék néhány szóval kitérni a magánéletemre is. Korábban meggyőződésem volt, hogy nem lehet olyan életre szóló társam, aki nem ismeri például a kockásfülű nyuszit. Ehhez képest későbbi francia férjemet a posztgraduális képzés éveiben ismertem meg, és ma már biztos vagyok benne, hogy az áthidalhatatlannak hitt kulturális különbségek kezeléséhez nagy segítségemre volt mindaz, amit az Egyetemen tanultam. Jelenleg elbírálás alatt áll a francia állampolgárság iránti kérelmem, amelyhez egy rövid Curriculum vitæ-t kellett csatolni. Végezetül ebből idéznék néhány sort.

« (…) Il était plus qu’évident que je garderais cette matière pendant les études supérieures et c’est ainsi que je me suis inscrite à la filière de langue française de la Faculté des Lettres de l’Université de Szeged. Mon modèle était le célèbre poète hongrois, Attila József, qui a également fait ses études dans cet établissement. Grâce à mes professeurs érudits, entre autres Miklós Pálfy et Ildikó Farkas, ma passion pour la langue, la littérature et la culture françaises n’a cessé d’augmenter. »

Raulin Rozália
Szabadúszó fordító-tolmács, Budapest

Richly András

francia nyelvtanár
’’Hálás vagyok egykori tanáraimnak’’

1992 szeptemberében kezdtem a 3 éves nyelvtanári képzést a Szegedi Egyetem (akkor még JATE) Francia tanszékén, a hajdani „Főépületben”, illetve az „Irinyiben”. Frissen érettségizettként óriási változást jelentett a kollégiumi életforma és minden, ami ezzel járt. Mivel a gimnáziumban csak heti 3 órában tanultam a francia nyelvet és mindezt csak négy éven keresztül, az egyetemen főleg az első szemeszter/év jelentett számomra komoly kihívást, mert nem volt könnyű nyelvileg felzárkózni, illetve követni a színvonalas előadásokat. Ezzel együtt (életemben szinte először!) nagy örömmel vetettem bele magam a tanulásba, hiszen végre csak olyannal kellett foglalkoznom, ami érdekelt: a franciával. Azt azért nem mondanám, hogy minden tantárgy egyformán a szívemhez nőtt, de mindegyik lehetővé tette, hogy tökéletesítsem a nyelvtudásomat. Hálás vagyok egykori tanáraimnak – akik közül többen most is oktatnak a szakon –, s ma is megemlítem a tanítás során, hogy kitől tanultam az egyetemen, amikor egy-egy nehezebben fordítható szerkezetet, s annak magyar megfelelőjét segítek megtalálni a diákjaimnak…! A nyelvtanári diplomát 1995-ben, a bölcsészt – a második diplomamunka elhúzódása és egyéb tanulmányok miatt – végül 1999-ben szereztem meg.
Első komolyabb munkatapasztalatomat boltvezető helyettesi beosztásom jelentette a Francia Intézetben, Budapesten található Le Pont francia könyvesboltban, amelynek „utóda” – a Latitudes – ma is sokaknak segít a francia és spanyol nyelvű könyvek beszerzésében. Az egyetem után volt gimnáziumomban, a Budapesti Piaristáknál voltam óraadó nyelvtanár, régi szerzetes tanáraim ekkor már nem a nyelv, hanem az eredményes tanítás csínját-bínját segítettek elsajátítani, amelyre azóta is törekszem, rendszeresen ellátogatva hazai, illetve külföldi szakmai továbbképzésekre. A gimnáziumi és szegedi egyetemi tanulmányaimat szerencsésen egészítette ki az a két tanév, amelyet ösztöndíjasként a Lyoni Katolikus Egyetemen tölthettem tanulással, valamint közelebbről megismerkedhettem a mindennapi élettel Franciaországban.
A későbbiekben dolgoztam lap-, illetve könyvkiadónak, s a tanítás mellett alkalmi fordításokkal is rendszeresen megkerestek. Időközben a PTE-n elvégeztem egy 4 féléves, „kiadói szerkesztő” szakirányú posztgraduális képzést. 2003-tól Sopronban élek, ami komoly kihívást jelent egy, elsősorban a francia kultúra iránt érdeklődő tanárnak, hiszen itt a nyelvek iránti érdeklődés szinte kizárólag a német és angol nyelvet érinti. Szerencsére az internetnek köszönhetően már a földrajzi határok sem jelentenek gátat: évek óta tanítok skype-on. Ezen felül a mai napig hasznosnak bizonyul az a szegedi képzés, amellyel megszereztem az idegenvezetői oklevelet: évente néhány alkalommal szoktam francia-ajkú turistákat kalauzolni Sopronban és környékén. Francia gazdasági nyelvet is tanítottam a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karán, továbbá a fogászati szaknyelvet is volt alkalmam elsajátítani, mivel éveken keresztül kísértem soproni implantológusok francia pácienseit, illetve tolmácsoltam a beavatkozások során. Jelenleg – az alkalmi idegenvezetéseken túl – a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) óraadó tanára vagyok, tanítok a TA Suli nyelviskolában, illetve magán nyelvórákat adok személyesen és távoktatás formájában. Tapasztalatom szerint a diákok szívesen ismerkednek a francia nyelvvel és kultúrával a sanzonokon és filmeken keresztül, ezt próbálom fokozatosan becsempészni a családom, s különösképpen két fiam életébe is: szeretném, ha nekik is legalább annyi örömük telne a nyelv későbbi gyakorlásában, mint nekem!

Richly András E.V.,
francia nyelvtanár, Sopron

Savanyáné L. Csilla

Francia nyelvtanár
’’A tanárok abszolút kooperatívak voltak, mindenben segítettek’’


2008 szeptemberében kezdtem a tanulmányaimat az SZTE Francia Tanszékén, ahol munka mellett tanultam nappali tagozaton. Kezdetben kicsit tartottam az egésztől, azonban hamarosan kiderült, hogy a félelmeim alaptalanok voltak.

A tanárok abszolút kooperatívak voltak, mindenben segítettek. Így minden zh-t sikerült időben megírnom, miközben párhuzamosan a tanári munkámat is végeztem a Gábor Dénes Műszaki Szakközépiskolában: pl. Sujtó Tanár úr csütörtökönként egy későbbi vonattal utazott vissza Budapestre, hogy megírhassam a heti zh-t az óráim után, és még sorolhatnám …

A szorgalmi időszakban kellő ismeretanyagot kaptunk tanárainktól, így a vizsgákra való felkészülés sem jelentett komolyabb gondot. Tudtuk, mik az elvárások – és szerintem ez nagyon fontos.

A szókincsünk is nagymértékben bővült, a kiselőadások fejlesztették a hallgatók publikum előtt való fellépését. A lektoroktól a beszélt francia nyelv érdekességeiről értesülhettünk – természetesen attól függően, kinek mi volt a szakterülete.

A csoportunkban is kitűnő szellem volt, gyakran a szabadidőnket is együtt töltöttük, egymásnak sokat segítettünk. Eleinte egy kicsit furcsa volt, hogy a társaim szinte a lányaim is lehettek volna ….., de ezt sosem éreztettük egymással, mindenben segítettünk egymásnak, sőt a mai napig kommunikálunk.

2011/12es tanévben megcsináltam a mesterképzést is, így utána középiskolai tanárként is dolgozhattam. Ez az év elég sűrű volt, ui. a 2 év kreditmennyiségét 1 év alatt kellett teljesítenem és tavasszal volt a próbatanításom a Ságváriban. Ez egy kicsit furcsa volt számomra, hogy gyakorló nyelvtanárként miért kellett órákat hospitálnom.

A diplomaosztó napján lettem 40 éves és így ez volt a legemlékezetesebb az életemben!

Utána 2 tanévet tanítottam franciát a GD-ben és jelenleg az SZSZC Csonka János Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskolában dolgozom, ahol 2 francia tanulónak kell magyart tanítanom az ERASMUS Pro keretében. Így szinte napi szinten használom a franciát! Az Alliance Française rendezvényeit is mindig követem, a kollégáimmal együtt rendszeresen részt veszünk ezeken a programokon.

Savanyáné Losonczi Csilla
Nyelvtanár, Szeged

Schmíz Gábor

Konferenciatolmács
’’iskolai pályafutásom leghasznosabb két éve volt’’

2013 és 2015 között volt szerencsém a SZTE Fordító- és Tolmácsképző Központjának „padjait” koptatni tolmács szakirányon magyar-francia-angol nyelvkombinációval. Talán iskolai pályafutásom leghasznosabb két éve volt. Bár nyilvánvalóan nem hasznosítható minden, amit ott tanultam, viszont kétségkívül gyakorlati és gyakorlatias képzésről van szó. Már a képzést megelőzően is flörtöltem annak a gondolatával, hogy kitanulom a tolmács szakmát, de ehhez az igazi löketet ez a mesterképzés adta.

Így aztán a diplomaosztót követő ősszel kihagyás nélkül folytattam egyetemi pályafutásomat az ELTE berkeiben az EMCI (European Masters in Conference Interpreting) konferenciatolmács-képzésének keretein belül, ami szintén kiváló döntésnek bizonyult. Sokat építettem a szegedi mester alatt elsajátítottakra – konszekutív tolmácsolásból az ottani óráknak köszönhetően már valamennyire stabil alappal rendelkeztem, és volt lehetőségünk szinkronozásban is kipróbálni magunkat többször is tanárainknak köszönhetően. (A konferenciatolmácsolás irányába kacsintgatók számára szerintem egyébként hasznos lenne valamilyen szabadon választható szinkronórát bevezetni az órarendbe, amennyiben azt a tanmenet és az infrastruktúra engedi.)

Nagy örömömre 2016 júniusában az EMCI képzést is sikerrel abszolváltam. Azóta volt lehetőségem több meglehetősen különböző közegben tolmácsolni, még ha az utóbbi időben kicsit pihenőpályára is tettem a szakmát (de ez reményeim szerint már nem sokáig lesz így): tolmácsoltam így könyvtárban, építőipari cég kongresszusának pénzügyi szekciójában, sőt francia csavargyárban is.

Persze – még ha nem is az volt a szakirányom – a képzésen elsajátított fordítási készségeket is hasznosítom, az utóbbi időben minden bizonnyal még jobban is és többet is mint a tolmácskészségeimet: időnként elvállalok fordításokat és egyéb szabadúszós projektek részeként is van néha szerencsém a fordítói mesterséget is űzni.

Schmíz Gábor
Szabadúszó konferenciatolmács

Varga Zsófia

IBM
’’szerettem bejárni az órákra’’

Akkor is és utólag is nagyon örülök, hogy a Szegedi Egyetem francia szakát választottam. Remek tanáraim voltak, szakmailag és emberileg is. Érdekelték őket a diákjaik, inspirálóak voltak, támogatóak, mindenkit számon tartottak, gyakoriak voltak a folyosói beszélgetések. Ehhez hozzájárult a viszonylag kis létszám is, de sokkal inkább a nyitott hozzáállás. Nagyon érdekesek voltak a választható szemináriumok is, a kötelezőek is, bármelyiken szívesen újra részt vennék, szerettem bejárni az órákra.

Varga Zsófia
IBM, Budapest

 

Zadravecz Donát

Befektetési-pénzügyi fejvadász
’’A tanárainkra mentorként lehetett tekinteni’’

A francia nyelvvel középiskolai tanulmányaim során találkoztam először, amikor is az angol után választanom kellett egy második idegen nyelvet. Mivel a középiskolában a legtöbb angolt tanuló diák a németet választotta, úgy döntöttem, hogy szeretnék egy teljesen más nyelvet elsajátítani, amely nem pusztán grammatikai szempontból különleges, hanem más európai kultúrában és számos országban beszélik.

Az érettségit megelőző évben a francia nyelv iránti érdeklődésem tovább erősödött. Lehetőségem nyílt a francia kultúrát és nyelvet testközelből megismerni Elzászban, ahol egy önkéntes program keretében egy évet tölthettem el egy francia-német diákszállóban, amely a két nemzet közötti viszonyt volt hivatott fiatalok körében erősíteni.

Az érettségi évében, amikor a továbbtanulásomról kezdtem el gondolkodni, világossá vált, hogy olyan szakra szeretnék jelentkezni, mely széles spektrumú oktatást nyújt, és a diákokat piacképes tudással ruházza fel. Ezt nem könnyű az adott szak elvégzése nélkül eldönteni. Amikor azonban jobban utánanéztem a szegedi francia szaknak, nagyon megtetszett a tanszék gyakorlatorientált oktatásfilozófiája, illetve hogy nem csak az irodalom, nyelvészet valamint történelem iránt érdeklődő hallgatókat célozza meg, hanem a fordítástudomány, lexikográfia valamint az európai uniós ismereteket elsajátítani kívánóknak is sokszínű lehetőséget kínál – természetesen francia nyelven. A képzés rendkívül gyakorlati alapú nyelvtani alapozással indult, melynek során interaktív kurzusokon volt lehetőségem átismételni, elmélyíteni a nyelvi ismereteket. Rendkívül érdekes volt az órák sokszínűsége, amikor egy kora reggeli teltházas nyelvészeti előadást egy kiscsoportos francia leíró nyelvtani szeminárium követett, ahol az órát adó tanár és egyben a tankönyvünk szerzője a gondosan átdolgozott kortárs példákon keresztül világított rá a francia nyelv kihívásaira. Személyes kedvencem volt a Belgiumban beszélt dialektus és belga kultúrát bemutató, valamint a HVG és Le Monde-ból válogatott cikkek fordítására specializálódó szakszeminárium.

Az alapképzés során a legtöbb szeminárium kis csoportokban zajlott, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindenki érvényesülni tudjon. Ez további lehetőséget biztosított más nyelvészeti szakra járó diáktársakkal való kapcsolatok kiépítésére, miközben a tanárainkra mentorként lehetett tekinteni. Az egyik félévet követő nyáron például az egyik tanárom segített és támogatott abban, hogy a nyarat Párizsban töltsem nyári munkával.

Összességében a francia szak nem csak piacképes francia nyelvtudással vértezett fel, de megtanított arra is, hogy miként vizsgáljak meg egy problémát több szemszögből, hogyan kell elemeznem egy adott helyzetet, vagy éppen hogyan kell hatékonyan kommunikálni, és milyen regisztert kell használni az egyes kommunikációs helyzetekben.

Mivel a nyelvre mindig eszközként tekintettem, számomra fontos volt, hogy azt más tudományágakkal kombináljam. Másodévtől elkezdtem a GTK-n egy Gazdálkodás és Menedzsment képzést, amely – mivel távoktatás keretében zajlott – jól kiegészítette a szemináriumokban gazdag francia szakot. A szakdolgozatomat az uniós hozzáadottérték-adó szakterminológiájából írtam. Az alapképzést egy fordító és tolmácsképző mesterszakkal egészítettem ki a fővárosban, ahol a szegedi képzésnek és fordítási minorszakomnak köszönhetően rendkívül erős alapokkal indíthattam, és eltölthettem egy hetet a brüsszeli és luxembourgi Fordítási Főigazgatóság magyar nyelvi osztályán egy szakkollégiumon keresztül. Az egyetemi tanulmányaimat követően dolgoztam az egyik budapesti könyvvizsgáló irodánál, ahol franciaországi projekteken is dolgozhattam nyelvtudásomnak köszönhetően. Jelenleg Edinburghban élek és a jelenlegi munkám ugyan nem kapcsolódik a francia nyelvhez, azonban a szegedi francia tanszéken kapott tudás a mai napig elkísér, és sok emberrel a mai napig tartom a kapcsolatot.

Zadravecz Donát
Befektetési-pénzügyi fejvadász (Consultant),
Core-Asset Consulting, Edinburgh

Zügn Anna Júlia

Fordító-tolmács
’’a Francia Tanszék volt az igazi otthonunk’’

A Szegedi Tudományegyetem fordító és tolmács mesterszakán a franciát választottam első idegen nyelvnek. Jóllehet számos közös óránk volt a szak többi diákjával, mégis a Francia Tanszék volt az igazi otthonunk.

A legjelentősebb fordítástechnikai, tolmácsolástechnikai és a francia nyelvhelyességet, nyelvgyakorlatot fejlesztő óráinkat a Francia Tanszék tanárai tartották. Szabadon választható kurzusokat is vettünk fel a tanszék kínálatából: A beszélt francia nyelv – Gécseg Zsuzsanna, Számítógépes francia szaknyelv – Nagy Ágoston…

Több meghatározó tanáregyéniségre is szívesen emlékszem vissza, akiknek „vesszőparipái” a mai napig a fülemben csengnek. Megkérdőjelezhetetlen profizmusuk napról napra motivált, fokozta igényességem, hogy a feladataimat, munkáimat a lehető legmagasabb színvonalon végezzem el. A teljesség igénye nélkül szeretnék megemlíteni három oktatót, akik nagy hatással voltak rám szegedi egyetemi éveim alatt.

Karácsonyi Judit tanárnő szakmai hozzáértése a tolmácsolástecknika órákon nagy motiváló erővel hatott mindannyiunkra. Az ő óráin sajátítottuk el a jegyzeteléstechnika alapjait és praktikáit, ami nagy segítségünkre volt az összes tolmácsolás órán. Mindig érdekes feladatokkal, változatos témákkal tartotta fenn a figyelmünket. Mindemellett pozitív kisugárzása, kedvessége is hozzájárult ahhoz, hogy a tantárgy nehézsége ellenére se veszítsük el az érdeklődésünket és lendületünket.

Dr. Farkas Ildikó tanárnő többek között a jogi és gazdasági szakfordítás nagy figyelmet igénylő témakörét ismertette meg velünk. A szakszövegek fordítása során rendkívüli precizitásra és egyértelműségre kell törekedni; Tanárnő ennek megfelelő szigorral és következetességgel járt el a tantárgyak oktatásában és követelményeiben egyaránt. Ez a magas színvonalú oktatói tevékenység bátorított fel arra, hogy bár kevéssé voltam jártas a témában, mégis egy gazdaságtudományi elemzés fordítását válasszam a szakdolgozatom tárgyául.

Dr. Gécseg Zsuzsanna tanárnő óráin – alaposságának köszönhetően – olyan képességekre tettem szert, amelyek a mai napig előhívhatók és eredményesen használhatók a fordítói munkában. Emberi kvalitásaival, személyes varázsával barátságos légkört teremtett a komoly munkához.

Az oktatók mellett azonban a szaktársakról sem feledkezhetünk meg, hiszen nem csak szakmailag motiváltuk egymást a mindennapokban, de nagyon jó barátságok is szövődtek köztünk. Mindenki sajátos egyéniség volt, akiknek egyedi stílusjegyeit az együtt töltött két év után arc nélkül is felismertük volna a tolmácsolásokban és fordításokban. Mivel mindannyiunknak más volt az erőssége: higgadtság, gazdag szókincs, gyorsaság, választékos fogalmazás, jó memória…, egymástól is sokat tanultunk.

 

Pályakezdés

Az egyetemi képzés végén jelentkeztem az Európai Parlament luxemburgi székhelyű Fordítási Főigazgatóságának gyakornoki programjára, ahova pár hónappal a diplomaosztó után felvettek. Az ott töltött fél év személyes és szakmai téren egyaránt meghatározó élményekkel és tapasztalatokkal gazdagított.

Hazatérve egyéni vállalkozásba kezdtem, ezáltal több területen is kipróbálhattam magam: franciát tanítottam egy nyelviskolában, elkészítettem Sopron város turisztikai honlapjának fordítását francia nyelvre, valamint néhány érdekes tolmácsolási megbízást is kaptam (például a világhírű Lámfalussy Sándor családjának tolmácsa voltam a NYME-KTK névadó ünnepségén, és egy magyar vonatkozású francia örökösödési ügyben is segédkeztem). Tetszett a megbízások változatossága, végül mégis egy olyan helyen találtam meg a számításom, melyre nem gondoltam korábban.

Egy tűzvédelmi vállalkozás ügyvezetője keresett új munkavállalót bővülő cégébe, és a nyelvtudásomra való tekintettel – szakmai tapasztalatlanságom ellenére – engem kért fel a pozíció betöltésére, melyben fejlődési lehetőséget láttam: egy konkrét szakterület felé orientálódni, és annak szaknyelvét elsajátítani.

Mindössze 3 hónapja dolgoztam a cégnél, amikor egy amerikai-magyar tűzoltó szakmai csereprogramban való tolmácsolásra kértek fel. Ennek keretében közel egy hónapon keresztül sajátíthattam el a tűzvédelmi és tűzoltási szaknyelvet magyarul és angolul egyaránt. Az Egyesült Államokban töltött 10 nap különösen gazdag és hasznos volt a speciális nyelvi kihívások szempontjából. Szókincsem és a témában való jártasságom jelentősen bővült.

Gyakran fordítok a vállalkozás számára szükséges anyagokat (pl. infrapanel telepítési útmutató, füstgép leírás), valamint a nyári időszakban a három legnagyobb magyar könnyűzenei fesztiválon tolmácsolok a főnököm számára a külföldi előadók menedzsereivel, biztonsági igazgatóival folytatott egyeztetéseken, mivel cégünk tulajdonosa a fesztiválok operatív irányítási központjainak vezetője.

Személyes és szakmai életutam iránya a véletlennek köszönhető, de nagy lehetőséget kínál számomra, és törekszem rá, hogy sikereket érjek el ebben a munkában is.

Sopron, 2017. november 19.

Zügn Anna Júlia
Fordító-tolmács, Sopron