Balaton Program – Programme Hubert Curien 2017

Szegedi Tudományegyetem BTK – Université de Limoges FLSH

A projekt magyar vezetője

  • Gyimesi Timea – SZTE BTK Francia Nyelvi És Irodalmi Tanszék

A projekt magyar címe

  • Kultúraelrendeződések. Irodalom, színház és művészet az extrémkortárs francia nyelvű inter- és transzmediális térben – közös képzés kidolgozása a kortárs frankofón kultúra területén
I. A projekt általános kontextusa – az együttműködés intézményi és tudományos előfeltételeiről.

A Balaton – Partenariat Hubert Curien program keretén belül kialakítandó együttműködés a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék eddig egyik legjobban működő szakmai együttműködésének új intézményi keretek közt történő megvalósítását, magasabb szintre emelését szolgálja. A programban résztvevő francia partner ugyanis annak az Université Michel Bordeaux Montaigne intézménynek volt oktatója, amellyel tanszékünk 2008 óta jól működő szakmai együttműködésre (CLARE kutatócsoport) és oktatáscserére épülő Erasmus-kapcsolatot tart fenn. A francia partner, Jean-Michel Devésa 2015-től a Limoges-i Egyetemre (Université De Limoges) került professzori állásba. A Balaton Program együttműködési kerete alkalmat kínál arra, hogy a Limoges-i Egyetemmel együttműködési megállapodást hozzunk létre, mégpedig a korábbi partnerségekhez képest a francia egyetemnek a francia felsőoktatás palettáján kibontakozó egyéni adottságára építve, azt kihasználva. Ez a sajátos profil a modern értelemben vett frankofón kultúra (irodalom, színház, inter- és transzmediális kreativitás) területére vonatkozik. Célunk, egy közös diploma kibocsátására alkalmas mesterképzés intézményi és szakmai előkészítése, kidolgozása, egy szakmai és intézményi előfeltételek ismeretében kidolgozott hálóterv létrehozása.

A projekt témamegjelölése. A kortárs, extrémkortás kultúra felé történő nyitás az egyik legfontosabb stratégiai eleme a programnak. A humaniórák, köztük is az irodalom és irodalomoktatás kríziseinek, az olvasás térvesztésének problémáját felismerve tanszékünk különlegesen fontosnak tartja, hogy oktatási ajánlataival a kortárs társadalmi kontextusban is vonzóvá tegye a francia nyelv és kultúra iránti érdeklődést. Ennek a megújuló kínálatnak az egyik zálogát jelentheti az a lehetőség, amelyet a Limoges-i Egyetemmel kötendő együttműködés nyújt azáltal, hogy programjában hasonló profilokat és problémaérzékenységet fogalmaz meg. Ennek értelmében a hagyományosan korszakokban gondolkodó irodalomoktatás nem tud érvényes választ adni az oktatásba bekerülő újabb generációk számára: a kortárs francia irodalom elnevezésének mindhárom tagja kritikai magyarázatra szorul. A partnerség projektje éppen arra mutat rá, hogy a modern társadalom kérdésfelvetéseire reagáló felsőoktatásban az oktatás, a kutatás és kultúraszervezés együttes cselekvési programként kell, hogy megvalósuljon. Ebben talált partnerre tanszékünk a Limoges-i Egyetemen működő kutatócsoport (Espaces Humains et Interactions culturelles, vezető: Bertrand Westphal), valamint a kortárs francia és frankofón irodalom és kultúra tereiben otthonosan mozgó Jean-Michel Devésa személyében.

A projekt címében szereplő frankofónia és irodalom fogalmainak kritikai kezelése. A program a frankofóniát modern értelemben mint „más frankofónia” érti, amely kiterjeszti a francia irodalom territorialitásának határait egy nyelvi kritérium irányába. Felvállalja a téri fordulattal a francia kritikai gondolkodás számára az utóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált felismerést, hogy minden francia nyelven keletkezett szöveg részét képezi a francia kultúrának (így például a magyar szerzők tollából franciául írt művek is). Ezzel összhangban e program számot vet az irodalom terének korszakunkra jellemző radikális átrendeződésével. A mediális-digitális fordulat után a klasszikus (francia) irodalmak oktatása tehát átgondolásra, újratervezésre szorul. Az irodalom voltaképpen egy társadalmi-kulturális térben rendeződik el egy folyton alakuló és működő egész részeként. Vagyis csak úgy tanulmányozható, ha e működő, dinamikus elrendeződést tesszük a vizsgálat tárgyává. E vizsgálat komplex szakmai performativitást követel: a hagyományos tudások inter- és transzdiszciplináris megújítását, áttérképezését. Ebben a szegedi Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék kiváló tartalékokkal rendelkezik: a tág tudományterületi kompetenciái mellett a tanszéken folyó tudományos kutatócsoporti munka (GRALPhI) számos dinamikus munkakapcsolatot jelent az egyetem és más felsőoktatási intézmények (ELTE) egységeivel.

II. Az együttműködés struktúrája, elrendeződése

A közös mesterképzés előkészítésének és kidolgozásának programeleme voltaképpen egy hármas pilléren nyugvó együttműködés része, amely három, egymással szorosan összefüggő terület (oktatás, kutatás, kulturális cselekvés) komplex együttkezelését tűzi ki célul. A fent megnevezett oktatási együttműködés mellett a projekt működőképességének valódi biztosítéka a partnerség során (intézményileg) tovább erősödő és konkretizálódó tudományos és kutatási együttműködés, amely konferenciák, közös vezetésű doktori programok és publikációk feltételeinek megteremtését jelenti. E két, hagyományosan a tudományegyetemi térhez kötődő együttműködési programot olyan kreatív cselekvési programmal egészítjük ki, amely jelentős kultúratranszfert eredményez a francia–magyar kulturális kapcsolatokban, miközben megjeleníti a városi terekben a kortárs elrendeződéseket értelmező teoretikus diskurzusokat (ezzel a tudománykommunikációval megalapozza a kortárs művészeti szcéna értelmezését). E három programelem együttesen járul hozzá az egyetemen folyó francia nyelvű irodalomoktatás megújításához, s ezzel a kezdeményezésével radikálisan új szemléletet hoz a francia kultúra hazai kínálatába. (Részletesen a 3. programpontban.)

Egy ilyen komplex, pragmatista szemléletű, a pragmatista esztétika által megfogalmazott reláció programját (R. Shusterman, J. Dewey) magának valló projekt nemcsak az egyetem társadalmi kapcsolatainak bővítéséhez járul hozzá, de támogatja azt az intézményi célkitűzését is, amelynek értelmében az egyetem a városi társadalmi térben a közösség szolgálatában áll. Továbbá szem előtt tartja az egyetemi polgárok érdekét, amennyiben egy modern, piacképes tudás megszerzését támogatja a közös mesterképzés telepítése formájában. A Limoges-i Egyetemmel történő együttműködésnek köszönhető nemzetköziesítés nem csupán a francia nyelvű képzések minőségfejlesztését biztosítja, de újszerű lehetőséget jelent a tágabb értelemben vett régió felsőoktatási intézményei frankofón közösségeinek megszólítására, Szegedre vonzására, a Szegedi Tudományegyetem szerencsés geopolitikai szituáltságának kihasználására (Szerbia, Románia).

III. Résztvevők, az együttműködés perspektívái

A szakmai master programelem megvalósítása mellett a projekt igazi újdonságát a cselevési program jelenti. Ennek kivitelezése a kulturális szcéna működését jól ismerő szakemberekre hárul, akik a tanszék égisze alatt működő GRALPhI kutatócsoport vonzáskörébe kerültek. E kutatócsoport eredendően azon munkálkodott, hogy Gilles Deleuze és Félix Guattari elrendeződésre épülő geofilozófiáját a kortárs társadalom ökológiai értelmezésében programszerűen megfogalmazza. A tudományt és művészetet társadalmi cselekvésként értelmező geofilozófiai programot megvalósítva a kutatócsoport más egységek felől érkező frankofón doktoranduszok és minősített kutatók (lásd jelentkezési lap) együttműködése és társadalmi hálózatai révén a kortárs frankofón kultúrát (irodalom, művészet, színház) és az arról szóló diskurzust egy dinamikus városi kulturális térben helyezi el workshopok, kiállítások, filmszemlék és egyéb események megrendezésével. A program ráépül a meglévő hálózatokra (pl. Frankofón Filmnapok, Grand Café, CUF, Szent-Györgyi Albert Agóra), ugyanakkor rendszeres jelenlétével (amit a képzés kerete garantál) bővíteni, illetve stabilizálni képes az eddig jobbára csak esetenként megvalósuló munkát.

A programterv fontos technikai eleme a hosszú távú fenntarthatóság tervezése. A futamidő két éve alatt meg kell találni azokat a forrásokat (együttműködő szereplőket), amelyek a szoros értelemben vett szakmai-tudományos, illetve tudományos-kulturális program finanszírozhatóságát hosszú távon biztosítani tudják (pl. az AUF, illetve Erasmus-Mundus ilyen jellegű pályázati forrásai). Meggyőződésünk, hogy csak egy stabil fenntartású programmal lehet minőséggarantált szakmai együttműködést létrehozni a projektben megragadott három terület – az oktatás, a kutatás és a kulturális cselekvés – összefüggő és dinamikus terében, hogy a magyar felsőoktatásból a kulturális cselekvés dinamikáit, stratégiáit (nyelveit) jobban ismerő, a kreatív ipar kihívásaira felkészült új generációk kerülhessenek ki.

Szeged, 2016. szeptember 9.